Megállíthatatlan a Tisza-tó lendülete az átrendeződő nyaralópiacon

Az öt évvel ezelőtti járványidőszakban elért rekordhoz képest országosan csökkent a nyaralóövezetekben lévő lakóingatlanok iránti kereslet. A visszaesés azonban eltérő mértékű a különböző régiókban, a legkisebb visszaesés a Tisza-tónál volt, ám Tiszafüreden éppen ellenkezőleg, nőtt a kereslet az elmúlt öt évben.

Fotó: fotó: Ujvári László / Új Néplap Forrás: fotó: Ujvári László / Új Néplap

A Velencei-tónál öt év alatt 36 százalékkal csökkent a kereslet, éves összevetésben viszont lényegében stagnálás látható, ami stabil keresletet tükröz. 2025-höz képest mindössze 1 százalékkal mérséklődött a telefonhívások száma, ami stabil keresletet tükröz. Gárdonyban éves alapon már 5 százalékos növekedés látszik, míg Velencén 9 százalékkal csökkent a kereslet. Gárdonyban 349 lakóingatlan szerepel a kínálatban, 931 ezer forintos átlagos négyzetméterárral, Velencén pedig 260 ingatlan, átlagosan alig több mint 1 millió forintos fajlagos árszinten.

Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a Tisza-tó kedvezőbb helyzete elsősorban a kedvezőbb árakkal és a térség felértékelődésével magyarázható. – A Tisza-tó sok vevő számára még elérhetőbb alternatívát jelent a Balatonhoz képest. A kereslet ugyan itt is visszaesett a Covid-időszak csúcsához képest, de jóval kisebb mértékben, Tiszafüred pedig kifejezetten erősödni tudott. Ez arra utal, hogy a térség már nem csupán olcsóbb helyettesítője a nagyobb tavaknak, hanem önálló nyaralópiaci célpontként is egyre fontosabb.

A szakember szerint a Velencei-tó környékén megfigyelhető stabil keresleti szint leginkább annak köszönhető, hogy a tó partja már nem csupán üdülőövezet, hanem a budapesti és székesfehérvári agglomeráció szerves része. – Ezért a vevők egy része állandó lakhelynek alkalmas ingatlanokat keres ezeken a településeken – tette hozzá.

A Balatonon kevesebb a vevő, de az árak magasak maradtak

A Balaton továbbra is a hazai nyaralópiac legnagyobb értékű térsége, de az elmúlt öt évben itt volt az egyik legerősebb keresleti korrekció. A déli parton 62 százalékkal, az északin 57 százalékkal csökkent a kereslet 2021 és 2026 között az év első négy hónapjában. Éves összevetésben a déli parton 17 százalékos, az északin 10 százalékos visszaesés történt.

A kisebb vevői nyomás ellenére a Balaton árazása továbbra is prémiumszintet mutat. Somogy vármegye déli partot lefedő Balaton-parti településein 1,2 millió forint, Veszprém vármegye part bmenti településein 1,21 millió forint az átlagos négyzetméterár. Zala balatoni térsége ennél alacsonyabb árszintet képvisel, ott 899 ezer forint az átlag.

A déli part legnagyobb piaca Siófok, ahol 2311 eladó lakóingatlan szerepel a kínálatban, 1,27 millió forintos átlagos négyzetméterárral. Balatonlellén 480 ingatlan elérhető, 1,3 millió forintos átlagáron, Zamárdiban pedig 408 lakóingatlan szerepel a piacon 1,4 millió forintos négyzetméterárral. A legdrágább somogyi települések között Balatonszemes áll az élen 1,55 millió forinttal, Szántódon 1,5 millió, Balatonőszödön 1,4 millió forint az átlagos négyzetméterár. Az északi parton Tihany továbbra is külön kategória 1,84 millió forintos átlagos négyzetméterárral. Balatonfüreden 900 ingatlan szerepel a kínálatban, 1,5 millió forintos átlagárral, Balatonalmádiban pedig 563 eladó lakóingatlan érhető el, 1,16 millió forintos négyzetméteráron. A kedvezőbb árszintű települések közé tartozik például Balatonfőkajár 696 ezer, Dörgicse 722 ezer, illetve Badacsonytördemic 747 ezer forintos átlagárral.

Balogh László szerint a Balatonon már nem a korábbi gyors drágulás határozza meg a piacot, hanem a magas árszint stabilizálódása. – A Balaton továbbra is a nyaralópiac legfontosabb és legértékállóbb térsége, de a drágulás tempója lassult. A legfelkapottabb települések továbbra is drágák, miközben a nagyobb kínálat több alkulehetőséget és megfontoltabb vevői döntéseket hozhat.