Szocialista vircsaft volt a Hajógyári Álomsziget

Az MSZP politikai nyomása mutatható ki a fővárosi Hajógyári-szigetre tervezett kaszinóberuházásnál. A korábbi balliberális hatalom ennek érdekében jogsértő eszközöktől sem riadt vissza – derül ki a dokumentumokból. Az a vád pedig egyértelműen cáfolható, hogy a Fidesz „nem gördít akadályt” az építkezés elé.

Négy év alatt egy kapavágás sem történt a Hajógyári-sziget déli részének beépítésére, pedig az egykori Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. Medgyessy Péter MSZP–SZDSZ-es kormánya idején, 2003-ban előbb 6,6 milliárd forintra értékelte a Hajógyári-sziget állami területeit kezelő céget, majd a területet a Hadriánius római császári palota egykori maradványaival együtt 4,6 milliárdért adták el izraeli befektetőknek. A korábbi vagyonkezelőt, a Hajógyári Sziget Vagyonkezelő (HSZV) Kft.-t 1992-ben alapította az állam, az akkori vagyonbecslés szerint 3,4 milliárd forintos ingatlanapporttal, 160 millió forint törzstőkével.
A Plaza Centers, s az érdekeltségébe tartozó Ercorner Kft. által létrehozott Álomsziget 2004 Ingatlanfejlesztő Kft. 400 millió forintos beruházással konferenciaközpontot, szállodákat, apartmanházakat, sportlétesítményeket, szórakozóhelyeket, köztük kaszinót épített volna a Hadrianus-palota feltáratlan romjai mellé. A beruházást Gyurcsány Ferenc kabinetje 2006-ban kiemelt beruházásnak, az Állami Számvevőszék viszont már 2005-ben törvénytelen privatizációnak nyilvánította. A Fővárosi Közgyűlés balliberális többsége négy éve elfogadta azt a szerződést, amely zöld jelzést adott a Hajógyári-sziget beépítésének. Az izraeli befektető, amelynek feltáratlanul kerültek tulajdonába többek között a Hadrianus-palota romjai, a felszínen 35, a föld alatt 85 százalékban építheti be a szigetet. Miután Hiller István (MSZP) kulturális miniszter is elismerte a jogsértést, az állam visszavásárolta a császári palota területét. A Népszabadság tegnap azt állította, hogy Tarlós István óbudai polgármesterként „semmilyen akadályt nem gördített” a beruházás elé. A Fidesz főpolgármester-jelöltje lapunkat emlékeztette: soha nem támogatta a beruházást, azt a III. kerületi képviselő-testület MSZP-s többsége szorgalmazta, és ők írtak ki az ügyben végül érvénytelen népszavazást. A kerület a privatizáció idején változtatási tilalmat rendelt el, ha nem fogadnak el új terveket, a tulajdonos sokkal nagyobb terület beépítésére lett volna jogosult – fűzte hozzá.
Az LMP a napokban azzal kampányolt, hogy a beruházás szűkítené a Duna árterét, veszélyeztetve Budapest biztonságát. A lapunk birtokában lévő, az óbudai önkormányzat által is aláírt háromoldalú szerződés szerint a befektető 14,5 milliárdért felújítaná a szigetre vezető két hidat, alagutat építene a Bogdáni út és a sziget között, rendezné a Szentlélek teret és környékét, s árvízvédelmi töltéseket emelne.