Újabb kalandpark védett területen

Kalandparkot és bobpályát építene egy helyi vállalkozó a balatonboglári, védett állat- és növényfajoknak otthont adó Várdombon. A beruházással a helyiek szerint veszélybe kerülhet a hegyen található vaskori erőd és a honfoglalás kori temető is. A lakosok egy része és a nyaralótulajdonosok nem érzik magukat biztonságban, hiszen a fák kivágása miatt a hegy lábánál elhelyezkedő házaikra ráomolhat a talaj.

Terjeszkedő beruházók. A bobpályaépítés egyre nagyobb divattá vált a védett erdeinkben. Mint arról korábban beszámoltunk, Lillafüred mellett, egy Natura 2000-es védettségű helyszínen szintén bobpálya épülhet, ha a terület kezelője megállapodik az építtetővel, és az állam hozzájárul a beruházáshoz. A kivitelező cég vezetője arról számolt be, hogy a szükséges engedélyek egy részét már megkapták, sőt, a projekthez uniós forrást is sikerült szerezni. Egy hasonló, német rendszerű pálya ráadásul már megépült Miskolctapolcán, ezért kérdéses, hogy mennyire szükséges egy másik Lillafüreden. A helyiek attól tartanak, hogy amennyiben megkapja a beruházás a környezetvédelmi engedélyt, akkor ezzel takarózik a városvezetés, amikor kiadja a szükséges engedélyeket.

Nyugalmukat is féltik a természeti és történelmi kincsek mellett a Somogy megyei Balatonboglár Várdomb mellett élő lakosai. Egy helyi vállalkozó ugyanis engedélyt kapott arra, hogy megépítse a Várdomb kaland- és szabadidőparkot. Csiszár Szilárd 2038-ig üzemeltetheti a sokak szerint nagy természeti rombolást eredményező szórakoztató-központot. A bérlő jogosult arra is, hogy a területen rendezvényeket, fesztiválokat szervezzen. Sokan felháborodtak azon, hogy a harmincéves bérlési időszak alatt a vállalkozónak egyetlen fillér bérleti díjat sem kell fizetnie, sőt, huszonnyolc év után is előbérleti jog illeti meg. A dombon található Gömbkilátót pedig – amelyet két éve elzártak a látogatók elől, mert nem volt megfelelő a műszaki állapota –, saját költségén felújíthatja és belépődíjért üzemeltetheti.
A balatonlellei önkormányzat jegyzője tavaly megadta az építési engedélyt, ám több, neve elhallgatását kérő lakos fellebbezett a határozat ellen. „A tervezett beruházások csökkentik az üdülőövezetben lévő ingatlanunk értékét, mivel a pihenést és a nyugalmat szinte lehetetlenné teszi” – áll az egyik dokumentumban. A benyújtók azt is sérelmezik, hogy nem tartottak tájékoztatást a lakóknak és a nyaralóknak, valamint nem kérték a szomszédok beleegyezését, tudtukon kívül döntöttek. A tervezett, 69 gépkocsinak helyet biztosító parkoló miatt pedig nőne a forgalom, így a levegő- és zajszennyezettség is. A helyiek lapunknak arról számoltak be, hogy az említett terület tájvédelmi körzet, ám az azt jelző táblákat fokozatosan eltüntették.
– Ettől még a Várdomb és környéke felbecsülhetetlen értékű természeti és nemzeti kincs, amelyet meg kell őriznünk a felnövekvő generációnak – vélekedett az egyik boglári polgár. Mint elmondta, a fellebbezésekben felhívták a figyelmet arra is, hogy az építkezéssel és a későbbi idegenforgalommal a honos állat- és növényfajok megóvása veszélybe kerül, illetve károsodni fognak. A terület otthont ad a védett hóvirágnak, baglyoknak, sasoknak, és számos, csaknem százéves feketefenyő is megtalálható itt. A beruházással azonban az élővilág élettere csökken, pusztulásnak lesz kitéve a levegő-, a zaj- és a fényszennyezés miatt. A helyiek úgy tájékoztatták a Magyar Nemzetet, hogy az erdő ötven százalékát már kiirtották területtisztítás címén.
A fellebbezésben a tiltakozók egyike annak is hangot adott, hogy a fák kivágása miatt megnövekedett az omlásveszély, ami a bobpálya építésével fokozódik majd. „Az ingatlanunk közvetlenül a hegy lábánál helyezkedik el, így nem érezhetjük magunkat biztonságban, mert lehetséges, hogy egy felhőszakadással ránk omlik a talaj” – olvasható az egyik, lapunk birtokába került panaszlevélben. Az érintett terület ráadásul nemcsak természeti, hanem feltáratlan régészeti kincs is, ugyanis ott található egy vaskori erőd és egy honfoglalás kori temető.
A fellebbezések első körben sikerrel jártak: a Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal arra utasította az építésügyi hatóságot, hogy folytasson le új eljárást. A szervezet szerint a hatóság hibázott, amikor az építési engedélyt kiadta a teljes kérelemre. Idén júniusban azonban a hivatal megváltoztatta döntését, és az engedélyt mégis kiadta a Magyar Bányászati és Földhivatal két kikötésével. Eszerint a fogadóépítmény alapgödrének kiemeléséhez, illetve annak visszatemetéséig geotechnikai művezetés szükséges. Ezenfelül az építés és a használat idején meg kell akadályozni a területen a koncentrált vízbeszivárgást és a vonalas erózió kialakulását.
Felkerestük Csiszár Szilárd vállalkozót, a beruházásra engedélyt szerző Sziszi Bt. tulajdonosát is, ám egyelőre nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Idén márciusban a cégtulajdonos még azt nyilatkozta: a beruházás részeként a Várdombon lévő erdőben egy 600 méter hosszú bobpályát, valamint kötélpályákból, mászófalakból, játszóterekből álló kalandparkot, színpadot és íjászpályát építenek ki az örökségvédelem alatt álló földvár megkímélésével. Mint mondta, a projekt 140 millió forintos támogatást nyert uniós pályázaton, amely a költségek ötvenszázalékos támogatottságát jelenti. Kitért arra is, hogy a domb tetején található Gömbkilátó ipartörténeti műemlék és turisztikai látványosság, amely a Balaton régió egyik jelképévé vált, ezért is fontos, hogy mielőbb biztonságossá váljon és újra megnyíljon.
– Az önkormányzatnak nem volt forrása a felújítására, amely mintegy húszmillió forintba kerül – vélekedett Csiszár. A nyaralótulajdonosok szerint azonban az általuk befizetett, tízmillió forinthoz közeli ingatlanadó bevételéből az önkormányzat már felújíthatta volna a Gömbkilátót. A helyi független polgármesterrel, Kovács Miklóssal is szerettünk volna beszélni, ám titkárnője arra hivatkozott, a város első embere bizottsági üléseken vesz részt, így nincs ideje nyilatkozni.