Értékeinket menti a hungaricumtörvény

Számba vesszük értékeinket, ezekre alapozva építjük fel a fejlesztési stratégiát – ígérte Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a hungaricumokról szóló békéscsabai konferencián. A helyszín megválasztása nem volt a véletlen műve, ugyanis a csabai és a gyulai kolbászt, a békési pálinkát immár az Európai Unió is hungaricummá minősítette.
A globális világban akkor tudjuk megőrizni önállóságunkat, ha megtartjuk értékeinket – mondta Ángyán József. – A jövő stratégiáját a helyi közösségekre kell alapozni. A magyar válság azért mélyült el, mert a korábbi magyar kormány teljes mértékben kiszolgálta a globalizációt. A közösség alapját érte támadás, a társadalom ellenállása a végletekig legyöngült. Túlélésünk azon múlik, hogy a változásban mennyire leszünk sikeresek. Az évezredes hagyomány olyan tudásbázist rejt, amely a folytonosságot biztosítja, és stabilitást ad a fejlődéshez. Amíg a génbankjainkban megtalálhatók a régi fajták, nincs veszve a jövő.
A politikus nem rejtette véka alá, hogy mindezt mások is tudják, s az ismeretek megszerzéséért gyakran nem tiszta verseny zajlik. Nyílt titok, hogy a tápiószelei génbankra egyes multik megpróbálták rátenni a kezüket, s csak az utolsó pillanatban sikerült fellépni ellenük. A világgazdaság túlsúlya ellen úgy is lehet tenni, hogy nem tekintjük muzeális tevékenységnek a mezőgazdaság művelését. – Az élelmiszer-biztonságot azért támadják folyamatosan a multik, mert jól felfogott érdekük rejlik ebben – vélekedett Ángyán József. – Tisztában vagyunk vele, hogy a helyi élelmiszer sokkal jobb, mint a több ezer kilométerről idehozott. Egy „átlagrépa” földrésznyi távolságot tesz meg, mire az asztalunkra kerül, holott a konyhakertben megtermelhető. Élelmiszer-biztonságot lehetetlen mesterségesen teremteni, mert utólag kideríthetetlen, mi történt menet közben az áruval.
– Csak az a nép képes túlélni a nehéz időket, amely tudatában van értékeinek – magyarázta az államtitkár. – A magyar kormány elszánt, végigmegy a megkezdett úton, s nem a monokultúrás mezőgazdaság felé veszi az irányt. Az agrárium sokkal több embernek adhat munkát, mint jelenleg. Olyan vidéket képzelünk el, amely színes, változatos kínálatával segíti a megélhetést. Ahol több száz kilométeren át csak kukorica látható az út mellett, annak haszna valószínűleg nem az ott lakók zsebébe vándorol. Ángyán Józseftől megtudhattuk, hogy készül és még az ősszel parlament elé kerül a hungaricumtörvény. Ebben megnevezik a helyi, megyei, nemzeti, Kárpát-medencei értékeket, másrészt rögzítik a fejlesztési stratégiát. Az a gazdálkodó, aki elfogadja e szabályokat, és megfelel a rögzített feltételeknek, az adókedvezményeket és támogatást kaphat.