Az AB többek között megállapította, hogy a különadóról szóló törvény az olyan jövedelmeket is érintené, amelyek alanyi jogon járnak, így a közszférából távozóknak rendeltetésszerű joggyakorlás alapján járó összegeket is.
A döntés után egy órával Lázár János parlamenti frakcióvezető bejelentette: a Fidesz ragaszkodik hozzá, hogy a „pofátlan végkielégítésekkel” szemben fellépjenek, ezért újra benyújtják a különadóról szóló törvényt, s alkotmánymódosítást kezdeményeznek. Az elképzelések szerint azok a kérdések, amelyekről nem lehet országos népszavazást tartani (ilyenek a költségvetést érintő kérdések is), a jövőben kikerülnének az AB hatásköréből. Lázár elismerte, e módosítások lehetőséget adnak arra is, hogy a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban se lehessen népszavazást tartani (a szocialistáknak épp ez a tervük).
Az ellenzéki pártok közül az MSZP és az LMP a demokrácia és az alkotmányosság védelmében tüntetést szervez az AB épülete elé. Jelezték azt is, a továbbiakban nem vesznek részt az új alkotmányt előkészítő bizottság munkájában. A Jobbik alapvetően egyetért a Fidesszel abban, hogy fel kell lépni a nagy összegű végkielégítések ellen, a kormánypárt AB-döntésre adott reakcióját azonban nem tartják elegánsnak.
A Magyar Nemzet összeállításából kiderül, 2010-ben több tucat – elsősorban szocialista – politikus távozott vezető állami beosztásából úgy, hogy milliós végkielégítéseket vihetett haza.
Részletek a 3.,
vezércikk a 7. oldalon
origo.hu
Gondban a rendszer a megújulók miatt
