ANNO

61 éve
Békés szovjet atomrobbantás
Az emberiség történetében példátlan jelentőségű az az első gigászi kísérlet, amit a Szovjetunióban végeztek az atomenergia békés célokra való felhasználásával. Nem kevesebbről van szó, mint hogy Szibériában hatalmas hegyeket mozdítanak el a helyükről, és a folyókat ellenkező irányba terelik. Az atomrobbantás, amelyet az amerikai szeizmográfok néhány hónappal ezelőtt jeleztek a Szovjetunió területéről, a Torgaj-kapunál, 370 mérföldnyire Cseljabinszktól történt. Az Urál és a Kazah-hátság között új folyómedret vágnak, s ebben fognak folyni eddigi irányukkal ellentétesen a szibériai folyók.
Mitrofan Mihajlovics Davidov mérnök hangsúlyozta, hogy a természetnek tévedése az, hogy a három nagy szibériai folyó, az Ob, a Jenyiszej és a Léna észak felé folyik. Az Ob és a Jenyiszej vize 4000 kilométeren át új mederben fog folyni délnyugati irányba. A két folyó torkolata az Aral-tóban lesz, majd innen kivezetve átvágja a turáni lapályt, s belefut a Kaszpi-tengerbe.
Az akadályok leküzdése nehéz, de szovjet technikával leküzdhető. Egy atomrobbantással, amelyet Amerikában szeizmográfokkal észleltek. A szovjet mérnökök, a világtörténelemben először, megkezdték az atomenergia békés felhasználását.
1949. november 13., vasárnap

50 éve
Negyvennyolcas szentkép a Szovjetunióból
A Szovjet–Magyar Baráti Társasághoz nemrég értesítés érkezett O. Dulgier moszkvai mérnöktől. A mérnök bejelentette: családja birtokában van egy ’48-as honvédzászló. O. Dulgier elmondotta, hogy a zászló – a családi hagyomány szerint – egyik anyai ősétől, Alekszejev brigádtábornoktól került birtokukba. Alekszejev részt vett az 1849-es magyarországi hadjáratban. Az egyik zsákmányolt honvédzászlóból családi ikont készíttetett. Az ismert „Patrona Hungariae” figura – Mária a gyermek Jézussal – látható az ikonon.
A tervek szerint a Szovjet–Magyar Baráti Társaság eljuttatja a képet Magyarországra.
1960. november 13., vasárnap

A Magyar Nemzet korábbi számaiból összeállította: Pethő Tibor