Cozma-ügy: vallottak a védett tanúk

Marian Cozmát úgy szúrhatták meg, hogy a kézilabdázó nem számított rá, a szúrás a látókörén kívülről érkezhetett – legalábbis ez áll a tegnap a kihallgatott NN2 – védett – tanú ismertetett vallomásában. Elhangzott az is: amikor 2009. február 8-án Cozmát megszúrták, ordított egyet, elfehéredett, elvágódott, s feje hatalmasat koppant a betonon; ekkor minden elcsendesedett egy pillanatra, majd három-négy kopasz roma ugrált a haldokló sportoló körül.
Hasonlóan nyilatkozott NN1 – védett – tanú is, hozzátéve, amikor a román sportoló elindított egy horgot, már nem volt alkalma befejezni mozdulatát, mert hirtelen megtántorodott és elesett. Szerinte csak a vele szemben álló „vérző fejűnek” (elsőrendű vádlott Raffael Sándor) vagy az „elálló fülűnek” (harmadrendű vádlott Sztojka Iván) volt lehetősége megszúrni Cozmát. NN1 tanú azonban sem bírói, sem védői kérdésekre nem volt képes válaszolni, és a teremben ülő Raffaelt, valamint Sztojkát sem ismerte fel.
Jevgenyij Lusnyikov, a kézilabdacsapat orosz játékosának nyilatkozatából az következik, hogy Marian Cozma nem akart verekedni. Mikor kiért az utcára, azt látta, hogy a leengedett kezű Cozmával szemben több cigány is bokszoló testtartásban áll. Németh Győző másodrendű vádlott is, aki azt kiáltozta: „Kértek még?!” – emlékezett Gulyás Péter, az MKB Veszprém játékosa.