Már látszik az anyákat érintő új adókedvezmények hatása – kik lesznek az idei év nyertesei?

Négy hónappal az anyákat érintő új adókedvezmények életbe lépése után már jól látszik, hogy a kétgyermekes és a harminc év alatti anyák személyi jövedelemadó-kedvezménye nemcsak a családi kasszát erősítheti, hanem a munkaerőpiacon is éreztetheti a hatását.

Milyen adó- és munkaerőpiaci változások érintik idén az édesanyákat, és mit mutatnak a friss adatok? Forrás: Shutterstock

A kétgyermekesek és a harminc év alatti anyák a 2026-os változások nyertesei

Az idei évetől a negyven év alatti kétgyermekes anyák jövedelme válik élethosszig tartó szja-mentessé, vagyis azoké, akik 1986. január 1-jén vagy azt követően születtek. A jogosultak köre ezt követően fokozatosan bővül és a jelenlegi szabályozás szerint 2029-től minden legalább két gyermeket nevelő édesanya számára elérhetővé válik az szja-mentesség. 

– Fontos megjegyezni, hogy a kedvezmény szempontjából nemcsak azok a gyermekek vehetők figyelembe, akik után az anya jelenleg is jogosult családi pótlékra, hanem azok is, akik után már nem jár családi pótlék, de a jogosultság korábban legalább 12 éven át fennállt – hangsúlyozza a HR-szakember.

Szintén idei újdonság, hogy a harminc év alatti anyák kedvezménye idéntől már felső korlát nélkül vehető igénybe, vagyis a teljes bérjövedelemre érvényesíthető a 15 százalékos adómentesség. 

Fontos változás az is, hogy a kedvezmény nemcsak a 2023 után született gyermekekre tekintettel alkalmazható, hanem a már korábban született gyermekek esetében is, ha a jogosultsági feltételek fennállnak.

A szakmai kiválóság nemtől független, amit a fizetéseknek is tükrözniük kell

Dénes Rajmund szerint az anyáknak járó szja-mentesség önmagában nem oldja meg a nemek közötti bérkülönbség problémáját: „valódi előrelépést csak a bruttó bérek igazságosabb kialakítása, az átlátható bérrendszerek és az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének következetes érvényesítése hozhat”.

Hozzátette: ebben meghatározó szerepe lesz az uniós bértranszparencia-irányelvnek, amelyet a tagállamoknak idén június 7-ig kell átültetniük saját jogrendjükbe. Az új szabályok értelmében a nagyobb cégeknek rendszeresen jelenteniük kell a nemek közötti bérkülönbségeket, és ha az eltérés meghaladja az öt százalékot, azt objektív szempontokkal kell tudniuk alátámasztaniuk, ellenkező esetben pedig intézkedniük kell.