Egyre több a füstmérgezés

Heten vesztették már az idén életüket szén-monoxid-mérgezésben a fővárosban. A Budapesti Rendőr-főkapitányság szakemberei szerint az elszaporodott számú halálos baleset hátterében rendszerint emberi mulasztás és hozzá nem értés áll.

Míg tavaly összesen tizenegyen, az idén már heten veszítették életüket Budapesten szén-monoxid-mérgezésben – derült ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) lapunkhoz eljuttatott közleményéből. A halálos kimenetelű szén-monoxid-mérgezések sűrűsödésének a hatóság szerint emberi mulasztások, illetve hozzá nem értés a legfőbb okai.
Hazánkban legutóbb a hét végén egy debreceni idős házaspár életét követelte feltehetőleg szén-monoxid-mérgezés. A férj és feleség saját családi házában lett roszszul, a kiérkező mentők azonban már nem tudtak rajtuk segíteni. Múlt szerdán egy svéd állampolgárságú házaspár szenvedett hasonló mérgezést, miután hazatérve az I. kerületi Hunyadi utcai otthonukba, beüzemelték a gázcirkófűtést. Bár hamarosan mindketten rosszul lettek, nem tudták, hogy ennek a gáz lehet az oka, és bent maradtak az épületben. A nő életét vesztette, a férfi pedig megfigyelésre kórházba került – jelentette a távirati iroda. A szén-monoxid-mérgezés tüneteiként a szervezetbe kerülő mennyiségtől függően fejfájás, szédülés, hányinger, görcsök jelentkezhetnek, a magas koncentráció pedig rövid időn belül halált okoz – olvasható a BRFK közleményében. Két alapvető oka lehet a szakemberek szerint az ilyen jellegű tragédiáknak: az égési és a szellőző levegő hiánya, illetve a meglévő nyílások szabálytalan elhelyezése, lezárása, valamint a gázkészülék évenként esedékes, gépkönyv által is előírt karbantartásának, tisztításának elmaradása.
– Az üzemeltetők nem ismerik az általános érvényű, illetve a gyártók által előírt kezelési tudnivalókat. Sok esetben figyelmen kívül hagyják ezeket, és megfeledkeznek a karbantartásról, holott – folytatódik a tájékoztatás – az ellenőrzés megrendelése az üzemeltető felelőssége.
Hangsúlyozzák, hogy a kémények felülvizsgálatáról sem szabad megfeledkezni, hiszen a lakótérbe kerülő égéstermékek könnyen tragédiát okozhatnak. Hazánkban a 4,6 millió kémény öt százaléka életveszélyes, húsz százaléka pedig javításra szorul a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestületének felmérése szerint – közölte korábban lapunkkal a szervezet alelnöke. Leikauf Tibor elmondta: ha életveszélyes a kémény, felhívják a tulajdonos figyelmét az üzemeltetés szüneteltetésére, s értesítik az építési, a tűzvédelmi hatóságokat, valamint a gázszolgáltatót. A hiba kijavítására fél, illetve egy év áll rendelkezésre. Számtalan internetes fórumon olvashatók olyan bejegyzések, amelyeknek szerzői arról panaszkodnak: a kiérkező szakember gyakran csak a munkadíjat szedi be, ténylegesen azonban nem ellenőrzi a rendszert. Azok a kéményseprők, akik így járnak el – vonják le a következtetést a panaszosok –, veszélyeztetik a lakók egészségét, életét is. Leikauf Tibor közölte: az ipartestülethez is eljutnak időről időre ilyen jellegű bejelentések. Ám szerinte erre egyszerű a megoldás: addig nem szabad fizetni és aláírni az ügyfelek részéről a munkaigazolást, amíg a kéményseprő el nem végzi a feladatait.