A lisszaboni csúcstalálkozó egyik legfőbb témája természetesen Afganisztán kérdése lesz. Elfogadja az Egyesült Államok NATO-szövetségesei részéről a civil feladatok irányába történő hangsúlyeltolódást, vagy a biztonsági körülmények miatt ez még korai felvetés?
– Az Afganisztánnal kapcsolatos tanácskozás szombat délelőtt lesz, és nemcsak a NATO-tagországok, hanem az ISAF missziójában részt vevő összes ország képviselői ott ülnek majd. Elsősorban azzal foglalkoznak, hogy miként lehetne haladást elérni. Karzai afgán elnök jelenlétében hosszabb távú elkötelezettségre számítanak a NATO részéről, partnerségi deklarációra. A megbeszélések elsősorban az afgán biztonsági erők növekvő felelősségvállalásáról szólnak majd, hiszen Barack Obama elnök is azt mondta, hogy ez jövő nyártól kezdődhet, s a kérdés az, hogy milyen ütemben folytatódik. Ennek megfelelően a kiképzés központi kérdés, Kanada például nemrég jelentette be, hogy további szakemberekkel járul hozzá ehhez. Hasonlóképpen hosszú távú kötelezettségvállalás várható a civil segélyezési programok tekintetében is. Az átmenet ideje alatt a biztonság fenntartása elsőbbséget élvez.
– Milyen lépéseket tesz az amerikai diplomácia, hogy elejét vegye az immáron NATO-vezetés-irányítási rendszerbe integrálandó európai telepítésű amerikai rakétavédelmi rendszer terveivel kapcsolatos orosz ellenreakciónak?
– Lisszabonban lesz a NATO– orosz tanács ülése is, s ez az első, amelyen Barack Obama és Dmitrij Medvegyev orosz elnök egyaránt részt vesz. Pozitív várakozás előzi meg a találkozót, és a rakétavédelmi együttműködés lesz az egyik terület, amiről megbeszélést folytatnak, ám ennek részleteivel meg kell várnunk a tanácskozás végét. Eddig közös gyakorlatok rendezéséről esett szó. A megbeszélések másik témája Afganisztán, az Oroszországon keresztül vezető tranzitútvonalak használata, illetve együttműködés az afgán haderő helikoptereinek fenntartásában, hiszen ezek orosz gyártmányúak.
– Mennyire kívánja az Egyesült Államok beemelni az energiabiztonságot a NATO feladatrendszerébe?
– Nyilvánvaló hogy a bukaresti csúcstalálkozón 2008-ban is téma volt az energiabiztonság, mint a NATO számára releváns kérdés. Lisszabonban a NATO új utat jelöl ki a XXI. századra, új vízióval és új képességekkel. Az új stratégiai koncepció világos, áttekinthető és precíz lesz. A fő témák között a csúcstalálkozón szerepelni fog az egész NATO-ra kiterjedő új rakétavédelmi rendszer, amely egész Európát megvédi a ballisztikus rakétaveszélytől, a kibervédelem megerősítése és természetesen a szervezeti reform is.
– Az utóbbi időben többen aggodalmuknak adtak hangot Európában, hogy az Egyesült Államok úgymond magára hagyja szövetségeseit a kontinensen. Milyen érveket tudnának felhozni ezen félelmekkel szemben?
– Először is nem hisszük, hogy ez az állítás igaz lenne. Az USA-nak nincs jobb szövetségese Európánál. A hét végi NATO-csúcstalálkozó, illetve az azt követő Európai Unió– Egyesült Államok csúcstalálkozó kitűnő példa erre: ez lesz az első ilyen csúcstalálkozó a lisszaboni szerződés elfogadása óta. Azt várjuk Európától, hogy átfogóbb és egységesebb külpolitikát alkosson, hogy együtt kezelhessük a globális kihívásokat. A minap olvastam, hogy a két fél közötti kereskedelem és befektetések volumene négybillió dollárt tesz ki, ami azt jelenti, hogy tízből egy munkahely ehhez kapcsolódik. Ennek szellemében a csúcstalálkozó napirendjén a szöuli G20-tanácskozást követő gazdaságpolitika, a cancúni klímacsúcsra történő felkészülés, illetve a biztonsági együttműködés szerepel.
origo.hu
Már megint Magyar Péteren nevet az egész internet a kudarctüntetése után - mémek!
