A kis gazdaságoknak kedvez a kormány

A kis és közepes családi gazdaságok támogatása és a helyi társadalom, a helyi piacok megerősítése a kormány mezőgazdasági politikájának a középpontja – közölte Hódmezővásárhelyen Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, aki szerint a kormányzás első fél éve a tűzoltásról szólt.

Nincs kibúvó a különadó alól. A kereskedelmi szektorra kivetett válságadó beszállítókra hárítását kívánja megakadályozni Font Sándor (Fidesz) képviselői önálló indítványa az egyes agrártárgyú törvények módosításáról, amely több ponton módosítja a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvényt. Az Országgyűlés honlapján olvasható, a benyújtott indítvány egyebek mellett pontosítja a beszállító és a tisztességtelen forgalmazói magatartás fogalmát is. Az indoklás szerint a logisztikai díj vagy hozzájárulás és a fix bónusz is a tiltott magatartások közé kerül, az akciós értékesítésnél pedig egyértelműen meghatározzák, hogy a beszállítói hozzájárulásnak nemcsak időben, hanem mennyiségben is egyeznie kell a végső fogyasztónak nyújtott akció mértékével. (MTI)

A kormány vidékfejlesztési és mezőgazdasági koncepciójának középpontjában a minőségi terményeket előállító kis és közepes családi gazdaságok állnak – mondta Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének évértékelő elnökségi és választmányi ülésén Hódmezővásárhelyen. A politikus közölte: elsősorban nem a tömegtermelést, nem a monokultúrás iparszerű rendszereket kívánják támogatni. Kifejtette, olyan magyar mezőgazdaságot szeretnének, amely fenntartja a környezetet, és munkát, megélhetést ad a lehető legtöbb embernek, ráadásul helyben. Az államtitkár közölte: bár a kormányzás első fél éve elsősorban a tűzoltásról szólt, már most is látszanak a fenti célok elérését célzó lépések. Kiemelte, a kistermelői rendelet például lehetővé teszi, hogy a gazdák helyben értékesítsék saját termékeiket. A közbeszerzési törvény módosításának köszönhetően a közintézmények a közétkeztetéshez közbeszerzési eljárás nélkül megvásárolhatják a helyben előállított alapanyagokat. Tudatta azt is, tárgyalásokat folytat Szócska Miklós egészségügyi államtitkárral, hogy a kórházak országszerte a helyi termelőktől szerezzék be az étkeztetéshez szükséges alapanyagokat. Az államtitkár közölte, hogy az illetéktörvény módosításának értelmében nem kell illetéket fizetni, ha a gazda gyermekének adja át a birtokot. Az árvíz, a belvíz és az
aszály okozta károk enyhítéséről elmondta, részben emiatt hozták előre az uniós támogatások kifizetését. Így 120 milliárd forinthoz jutottak hozzá többek között azok a gazdák, akiknek a katasztrófák miatt nem volt bevételük.
A jövő évi költségvetéssel kapcsolatosan Ángyán József kijelentette, 28 százalékkal növekszik az agrártámogatások összege Magyarországon, így az ideinél 130 milliárd forinttal több uniós, illetve nemzeti forráshoz juthatnak a gazdák. A jövőre vonatkozó tervek közül azt emelte ki az államtitkár, az Új Széchenyi-terv részében támogatni fogják a kisléptékű, helyi élelmiszer-előállítást és -értékesítést, például kis tejfeldolgozók és pékségek létrehozását. Ángyán József megemlítette a demográfiai földprogram terveit is, eszerint a vidéken letelepedő és gazdálkodó fiatal házasok 25 vagy 50 évre kedvezményes, örökölhető földbérletet kaphatnak, amennyiben két vagy három gyermeket vállalnak. Ángyán József fontos eredménynek tartja azt is, hogy úgy tűnik, sikerül meghosszabbítani a termőföld-moratóriumot. Ezzel az ország egy kis időt nyer a föld- és birtokpolitikai problémák rendezésére, az osztatlan közös tulajdonú területeket végre megkaphatják tulajdonosaik, elindulhat a birtokrendezés, s a családi gazdaságok megerősödhetnek arra az időszakra, amikor három év múlva liberalizálni kell a földpiacot.