Kárpátalja nem vevő a radikális nézetekre

„Kárpátalja helyzete rendkívüli. Ukrajna európai kapuja, egyúttal Európa s egyúttal Eurázsia hídfőállása. Ezt az adottságot ki kell használni!” – hangsúlyozta lapunknak Vagyim Karaszjov, a régióban legtöbb szavazatot szerző, Viktor Baloga vezette Egységes Centrum párt elnökségének vezetője. A „civilben” ismert politológus Karaszjov kiemelte még, hogy Kárpátalja az ország nyugati szeglete, de nem a politikai értelemben vett Nyugat-Ukrajna.

Fogyókúra. Nem átgondolt, csupán a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által kikényszerített reformként értékelte a közigazgatás radikális átszabásának bejelentését Vagyim Karaszjov, a kijevi Globális Stratégiák Intézetének igazgatója. Mint lapunknak elmondta, Viktor Janukovics elnök az IMF-nek a kiadások visszafogását előirányozó feltételét teljesítve, pénzhiánytól hajtva csökkentette 20-ról 16-ra a minisztériumok, míg 112-ről 62-re a kormányzati intézmények számát. Az eddigi 36 helyett ezután 17 tagból áll a kormány, a minisztertanács csaknem 1200 fős stábjának pedig csak a fele marad meg. (S. G.)

Kárpátalja nem illik bele a politikailag megosztott Ukrajnáról kialakult képbe. Sőt bizonyos mértékben cáfolja is ezt a helyzetet. Feszültségektől mentes, Kijevhez lojális viszonyulásával bizonyos értelemben ellensúlya Galíciának, amit az ukrán erők is megpróbálnak kihasználni. Vannak olyan vélemények, amelyek szerint ennek is köszönhető, hogy a megyei tanácsban először nem magyar az egyik alelnök.
A régió előtt álló legnagyobb kihívásnak a Kárpátalját jelenleg irányító párt befolyásos vezetője a munkahelyek hiányát tartja. Ezért, mint Karaszjov fogalmaz, sokan hagyják el otthonukat, s dolgoznak Magyarországon vagy Oroszországban. Ezt a potenciált szerinte jó gazdaságpolitikával, a helyi adottságok hatékonyabb kihasználásával be lehetne fogni a térség felvirágoztatásáért. A másik fő kihívás a régió etnikai sokszínűségéből adódik. Az Egységes Centrum politikusa szerint a kisebbségek érdekeit főképp a helyi, de a központi hatalomnak is figyelembe kell vennie. Különösen az oktatás területén. Karaszjov úgy véli, a magyar szak problémájának megoldását, tehát hogy ide az orosz szakokkal ellentétben magyarul felvételizhessenek a diákok, helyi szinten támogatni kell, de a szabályozás Kijevben dől el.
A politológus/politikus a magyar kisebbség politikai képviselete kapcsán fontosnak tartja megállapítani a belső szembenállást, s természetesnek tartja, hogy a hatalom mint olyan már csak a maga konzervatív jellegéből fakadóan is mindig a kevésbé radikális követeléseket támogatja. Karaszjov a szélsőségesen radikális Szabadság párt galíciai előretörését egyébként Kárpátaljára nézve már csak azért sem tartja veszélyesnek, mert szerinte itt nincs igény az ilyen Európa-ellenes élű, szélsőséges nacionalizmusra.