A nők negyvenéves járulékfizetés utáni kedvezményes nyugdíjba vonulásáról szóló törvényjavaslat expozéjában Réthelyi Miklós elmondta, a törvényjavaslat célja az is, hogy erősítse a generációk közötti együttműködést, mivel az utóbbi nyolc év rossz kormányzása szembefordította egymással a társadalom csoportjait, a fiatal korosztályokat az idősekkel, a gyermekeseket a gyermektelenekkel, és szétzilálta a családokat. A nemzeti erőforrás miniszter bejelentette, legalább harminckét év munkaviszonyt is elegendő igazolni, ha a negyven évhez hiányzó időben az igénylő gyermeknevelés miatt volt távol a munkától, de a gyermektelen nőket is megilleti a negyven év munka utáni nyugdíjazás.
Kifejtette, a szolgálati idő számítási szabályai nem változtak, továbbra is figyelembe kell venni a szakmunkástanuló-időt, a felsőoktatás nappali tagozatán 1998 előtt folytatott tanulmányok idejét, az ápolási díj, valamint a munkanélküli-ellátás idejét. A bevezetendő új kedvezménnyel – a nyugdíjkorhatár elérésekor megállapított ellátásokhoz viszonyítva – akár hat-tíz évvel hosszabb nyugdíjfolyósítási idő keletkezik. Ezt Réthelyi szerint járulékfizetéssel kell megalapozni, ezért nem vehetők figyelembe a jogosultságnál a járulékfizetéssel nem fedezett, illetve a kedvezményes járulékfizetéssel teljesített idő. Előbbire a felsőoktatásban eltöltött, utóbbira a szakmunkástanuló-időt hozta fel példaként. A gyermekneveléssel eltöltött időre viszont járulékfizetés nélkül is vonatkozik a jogosultság. Kiemelte, a nyugdíj összegének a kiszámításánál minden szolgálati időt el kell ismerni, ám csak azok vehetik igénybe ezt a lehetőséget, akik a nyugdíjba vonulással megszüntetik a munkaviszonyukat.
A törvényjavaslat tartalmazza a nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartólapos adatszolgáltatási kötelezettség meghosszabbítását, és kedvezőbb lehet a nyugdíj mellett munkát vállalók számára befizetett nyugdíjjárulékuk ellenében járó nyugdíjemelés megállapításának szabályozása. Jelenleg ezt csak akkor kaphatják meg, ha legalább 365 napon át fizetik a járulékot. A jövőben ezt minden évben el kellene számolni a ledolgozott napok számától függetlenül, és ezeket visszamenőleg is elismerik. A törvény elfogadásával megszűnik az a korlát, miszerint a szolgálati idő megállapítását legfeljebb tíz évvel a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően lehet kérni. Réthelyi Miklós arra is kitért, hogy a jövőben az egészségkárosodott emberek a nyugdíjkorhatárt megelőzően tíz évvel akkor is választhatja a rokkantsági nyugdíjat, ha rehabilitálhatónak minősítették.
Pottyondy Edinától VV Zsoltiig: mennyit keresnek a balos influenszerek?