Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) folytatott bértárgyalásokon közeledtek az álláspontok, egyezség azonban egyelőre nem született. A kormány a korábbi 4,5 helyett legalább ötszázalékos minimálbér-emelésre, a középfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozók garantált bérminimuma esetében pedig legalább 3,4 százalékos emelésre tett javaslatot. A legkisebb bér tehát havi 77 175, a szakmunkás-bérminimum pedig 92 500 forintra emelkedhet jövőre. A szakszervezetek a jelenlegi 73 500 forintos minimálbért 79 500 forintra, a garantált bérminimumot 96 500 forintra emelnék. A munkaadók a legkisebb bér 77 400, a szakmunkás-bérminimum 93 200 forintra való emelését tartották elképzelhetőnek.
A versenyszférára vonatkozó országos bérajánlás mértékére a kormány korábban legalább öt-, a szakszervezetek pedig 4,5–6,5 százalékos emelést javasoltak, a munkaadók viszont egy később meghatározandó kedvezményezett jövedelmi rétegnek adnának három-négy százalékkal többet. Bár egyezség nem született, a munkavállalói és a munkaadói oldal is úgy fogalmazott, az OÉT jövő heti ülésére megállapodási szándékkal érkeznek. A kormányzati oldal is jelezte: a „határszámokon belül” lehetőséget lát az egyezségre.
Sztrájk a BKV-nál? Sztrájkot fontolgatnak egyes BKV-szakszervezetek, mert úgy tudják, a fővárosi közlekedési cég nem tudja kifizetni az év végén a bérmegtakarítási összeget. Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke szerint az emberek annyira fel vannak háborodva, hogy ha januárban sem kapnak pénzt, akkor sztrájkot sem kell hirdetni, mert önmaguktól nem veszik fel a munkát. A BKV viszont felesleges hisztériakeltésnek minősítette tegnap a sztrájkfenyegetést, mivel – mint írták – az éves pénzmaradvány elosztását a korábbi évekhez hasonlóan december 11-ig áttekintik az érdekvédőkkel. (MN)
Most kiderül, hogy káros vagy egészséges étel a szalonna