Süth árnyéka

A Hír TV segítségével újabb élelmiszerbotrányt tártunk olvasóink elé. A Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének hosszú évekig betonbiztos elnökét értük tetten azon, hogy engedély nélkül és tiltott módon antibiotikumokkal súlyosan szennyezett mézet árul jóval a szokásos beszerzési ár alatt. Fazekas Gyuláról van szó, aki egy magyar és egy hatalmas német cég alkotta vegyes vállalat, az exportra termelő Pannon Honig Kft. társtulajdonosa és ügyvezetője. A cég azonban nemcsak felvásárol és külföldön értékesít, hanem a hazai fogyasztókat is ellátja méhészeti termékekkel, amiről honlapján is tájékoztatja az érdeklődőket. Persze jobb lenne, ha nem tenné! A tévében levetített felvételeken ugyanis jól kivehető, hogy az üzletember a magyar lakosságot úgy szolgálja ki, hogy nincs olyan élelmiszerekre, azok kereskedelmére vonatkozó jogszabály, amit meg ne sértene. A Pannon Honig koszlott gödöllői irodájában a kamera lencséje előtt feltárulkozott a kereskedelem legalja.
A mézzel teli műanyag vödrökön semmilyen, a vásárlókat kötelezően tájékoztató felirat nincs. Fazekas miközben egyik kezében cigarettát tart, a másikkal ő maga pingálja rá ákombákom betűkkel egy filctollal, hogy milyen fajta mézről is van szó, ha valakinek esetleg nem lenne mindegy. Vásárlójának magyarázva otthonosan turkál mocskos és undorító nejlonzacskókban, hogy bemutassa, azok tartalmából milyen gyógyító szereket lehet előállítani, hogy azután azok az ember szervezetébe pirulaként vagy kúpként jutva áldásos hatást fejtsenek ki. A vödrökben árult mézek tartalmáról pedig kiderült, hogy óriási mennyiségben voltak fellelhetők bennük különböző antibiotikumok, amelyek rendkívül károsak az emberi szervezetre. S persze arra is fény derült, mindez nem a véletlen műve. Az exelnök úr az emberi butaságot és jóhiszeműséget kihasználva elképesztő hasznot vághat zsebre, amelyet az is gyarapít, hogy sem számlát, sem nyugtát nem ad semmiről.
Az eset nagyjából ebben az állapotban került az élelmiszer-biztonsági szakhatóság vezetője, Bognár Lajos elé a műsorban, aki a tények ismerete előtt javuló élelmiszer-biztonságról szólt, s azt fejtegette, hogy a folyamathoz hozzájárul a mézzel foglalkozó civil szervezetekkel, így az említett egyesülettel ápolt kitűnő kapcsolat. Való igaz, Bognár és Fazekas jól ismerik egymást, hiszen előbbi Süth Miklós volt főállatorvos helyetteseként, utóbbi egyesületi elnöki minőségében rendszeresen részt vett a mézágazat helyzetének megvitatását szolgáló minisztériumi értekezleteken.
A műsorban a váratlan zuhany után Bognár váltott, és sorolni kezdte azon bűncselekmények gyanúját, amelyeket a Pannon Honig ügyvezetője megvalósíthatott a rejtett kamera előtt. Majd azonnali vizsgálatot és komoly intézkedést helyezett kilátásba, ami bizalmat ébreszthetett a nézőkben. Másnapra azonban Bognár tisztánlátását mintha újra elhomályosította volna valami. A köztévé híradójában ugyanis azon álláspontra helyezkedett, hogy az eset „közvetlen élelmiszer-biztonsági kockázatot nem okoz”. Feljelentésnek pedig nyoma sincs.
Nos, még mielőtt a hazai élelmiszer-biztonság a Süth-féle hatósági eljárásokhoz hasonlóan a semmibe vezetne, le kell szögezni, hogy ha ez így folytatódik, akkor soha nem lesz rend. Ha egy magyar termelő bélsárral és egerekkel szennyezett csirkehúst szállít a Tescóba, utóbbit azután azon kapják, hogy mindezek ellenére akciósan árulja, és az egész bandát a kiszabható egymilliárd forint helyett 800 ezer forinttal legyintik csupán meg, akkor továbbra is veszélyben vagyunk. Ha a minősíthetetlen higiéniai körülmények között árult mézben a brutális mennyiségű antibiotikum jelenléte a hatóság vezetőjének nem jelent közvetlen élelmiszer-biztonsági kockázatot, akkor maga Bognár Lajos a kockázat. Akkor neki nem a minisztériumban van a helye helyettes államtitkárként, hanem mondjuk a Pannon Honig Kft.-nél. Előkóstolóként.