Segítség a gyöngyöspataiaknak

Már huszonnyolc család földjét szántotta fel saját költségére a gyöngyöspatai önkormányzat – értesült lapunk. A cigány és nem roma lakosság közötti viszályról elhíresült település lakói egy karitatív szervezettől vetőmagot is kapnak.

A munka az önállóság záloga. A tavalyi 52-vel szemben a kormány az idén 64 milliárd forintot fordít az országos közfoglalkoztatási programra, amelynek módosított változata a nyáron készül el. A kabinet végső célja azonban a dolgozni szándékozó emberek teljes munkaidős alkalmaztatása, az álláskeresők számának drasztikus csökkentése – hangzott el tegnap Ináncson Czomba Sándornak, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárának, Balog Zoltánnak, a társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárnak, valamint Ódor Ferencnek, az abaúji régió fideszes országgyűlési képviselőjének tájékoztatóján. Czomba azt is leszögezte: szeretnék, ha a 28 és fél ezer forintos segélyt mielőbb felváltaná a tisztességes munkabér, továbbá az a jövőkép, ami a parlamenti választásokig hiányzott.
Balog Zoltán ugyanakkor emlékeztetett, a siker alapja a tudás, ezért van szükség az oktatási rendszer reformjára. A legfiatalabb generáció tudati fejlesztését pedig az óvodánál kell kezdeni, vélte. Balog szerint nem várható el kellő tolerancia attól az ifjútól, akinek családjában csak hallomásból ismert a munka fogalma. Kiss Péter polgármester megerősítette, a programnak óriási szerepe van a szociális gondok orvoslásában, mert a foglalkoztatott emberek kiegyensúlyozottá válnak testben és lélekben egyaránt. Az 1300 lelkes faluban már működik a rendszer – ráadásul a tésztagyártással, a gyümölcstermesztéssel, illetve a fóliasátrak felállításával, s a növénytermesztéssel csaknem önellátóvá váltak. A közfoglalkoztatással sok millió forintot takarít meg az önkormányzat, így több pénz marad egyéb kiadásokra. (T. L. L.)

A Heves megyei Gyöngyöspatán élő roma származású családok fele élt az önkormányzat azon felajánlásával, hogy ingyen felszántják azok földjét, akik arra igényt tartanak. A faluban huszonnyolc család jelentkezett, közülük huszonhat roma. A munkálatokat már elkezdték, és várhatóan a jövő héten a vetőmagokat is kiosztja a Solymári Agapé Gyülekezet.
Ismeretes, a településen néhány hete a lakók arra panaszkodtak, hogy a helyi cigány kisebbség zaklatja a lakosságot, és nőtt a lopások, betörések száma. A képviselő-testület az azonnali rendteremtés mellett hosszú távú megoldást szeretne elérni, amelyhez felhasználták az Országos Polgárőr Egyesület elnökhelyettesének, Tóth Attilának a javaslatát. – Valamilyen módon vissza kell vezetnünk a munka világába azokat az embereket, akik vagy saját hibájukból, vagy egyéb okok miatt kikerültek onnan – nyilatkozta lapunknak egy neve elhallgatását kérő helyi önkormányzati képviselő. Szerinte értelmes elfoglaltságot kell adni a helyi cigányoknak, hiszen nemcsak megélhetési gondok miatt vetemedhet valaki arra, hogy elvegye a másét. – Aki egész nap csak teng-leng, olyan dolgokat is megtesz, amire máskor nem lenne képes – vélekedett a testület tagja. Hozzáfűzte, abban is reménykednek: azzal, hogy megtudják a fiatalok is, milyen megterhelő munka a földművelés, jobban tisztelik majd a helyi gazdákat és a kertjeiket egyedül művelő időseket.
A képviselő-testület a napokban egyébként közleményben foglalt állást a településen történtekről. „Minden törvénytisztelő és rendet akaró embernek helye van Gyöngyöspatán, ha embertársait tiszteletben tartva tesz eleget kötelességeinek és gyakorolja jogait, óvja mindannyiunk környezetét, egészségét” – olvasható a dokumentumban. Arra kérik az ország vezetőit, a közvéleményt, illetve a médiát, hogy az elmúlt időszak eseményeit ne kezeljék egyedi jelenségként. Mivel úgy érzik, egyes politikusok „pusztán önös érdekből vagy politikai tőke reményében, sokszor elferdítve, tájékozatlanul, túlzó módon nyilatkoznak”, azt szeretnék, ha a jövőben mindegyikük helyben tájékozódna, és nem bélyegezne meg „egy ezeréves múlttal büszkélkedő települést”.