Tanácstalan az Ab nyugdíjügyben

A közeljövőben nem várható alkotmánybírósági döntés arról, vizsgálhatják-e a hazai magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása miatti törvénymódosítások alkotmányellenességét – tudtuk meg. Az Ab munkáját jól ismerő forrásunk szerint ennek az lehet az egyik oka, hogy a taláros testület nem akar szembemenni a 2012-ben hatályba lépő új alaptörvény rendelkezéseivel.

Az Alkotmánybíróság (Ab) jövő heti ülésének napirendjén nem szerepel a magán-nyugdíj-pénztárakra vonatkozó törvénymódosítások alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült hatáskör-értelmezés ügye – mondta lapunknak Sereg András. Az Ab- szóvivő nem árult el részleteket. Lapunk azonban úgy tudja, a közeljövőben nem is várható döntés erről. Megírtuk, a 190 beadványból kiindulva először azt térképezi fel a taláros testület, hogy van-e hatásköre a magánkasszákat érintő ügyek vizsgálatára. Ismert, a 98 százalékos különadó tavaly októberi bevezetésekor az Országgyűlés elfogadta azt a Lázár Jánoshoz (Fidesz) köthető törvénymódosító javaslatot, amely az adózással, járulékokkal kapcsolatban, illetve a költségvetést érintő kérdésben szűkítette az Ab jogkörét. A testület egyébként jövő hétfőn kezdi vizsgálni a végkielégítéseket érintő különadó alkotmányosságának kérdését.
A hazai nyugdíjrendszer végleges formát öltött, és ezt már egy alkotmánybírósági ítélet sem változtathatja meg – jelentette ki Orbán Viktor február 2-án. A kormányfő azután beszélt erről, hogy a hazai magán-nyugdíjpénztári tagok 97 százaléka visszalépett az állami rendszerbe. Szintén a változatlanságra utal az új alaptörvény-tervezet is, amelyben ez olvasható: „Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával” segíti elő. Lapunk információi szerint az elhúzódó hatáskör-elemzésnek éppen az az egyik oka, hogy a testület nem akar szembemenni a 2012-ben hatályba lépő új alaptörvény fent idézett rendelkezésével.