Átalakulóban az EU biztonságpolitikája

A schengeni övezet jövője, az EU kül- és biztonságpolitikájának átalakulása, új fórumok kialakításának lehetőségei, a magyar uniós elnökség eredményei, a horvát csatlakozás és az Európai Külügyi Szolgálat helyzetének témái uralták tegnap az uniós tagállamok parlamenti külügyi bizottsági elnökeinek az Országházban megtartott találkozóját.

Külön kérdésként kell kezelni a schengeni rendszer – így a belső határőrizet – várható reformját, valamint Románia és Bulgária schengeni csatlakozását – mondta tegnap lapunk kérdésére Balla Mihály. A külügyi bizottság fideszes elnöke szerint ezért jó lenne a fél év végig eljutni odáig, hogy kimondják, a két állam technikailag felkészült a csatlakozásra. Az uniós tagállamok parlamenti külügyi bizottsági elnökeinek találkozóján tartott sajtótájékoztatóján a politikus kiemelte, a magyar elnökség idején intenzívebbé váltak, felgyorsultak a tárgyalások Horvátországgal. Optimista megközelítés szerint sikerül a magyar soros elnökség idején lezárni a horvát csatlakozási tárgyalásokat, de néhány hetes-hónapos csúszás nem jelentene kudarcot. Mint közölte, a horvát csatlakozás nem-csak magyar, hanem uniós presztízskérdés is.
Balla Mihály elmondta, az uniós külügyi bizottsági elnökök felvetették egy, a tagállamok közös kül- és biztonságpolitikai fórumának létrehozását. Ezzel összefüggésben és az arab térségben zajló események kapcsán felmerült az EU szomszédságpolitikájának ügye is, amely egyik kiemelt témája lesz a június 24-i Európai Tanács ülésének is.
A találkozón Németh Zsolt külügyi államtitkár hangsúlyozta: a dél-mediterrán térség eseményei nem árnyékolhatják be az uniós keleti szomszédságpolitikát, amelynek elhalványulása az EU hitelességvesztéséhez vezethetne az európai integrációt következetes reformokkal megvalósító keleti szomszédok körében.