Elszabadult élelmiszerárak

A kilenc százalék feletti hazai élelmiszerár-drágulás is hozzájárult ahhoz, hogy tovább nőtt – csúcsra ért – a pénzromlás mértéke az idén áprilisban. A szakma azzal számol, hogy hamarosan fordulat következik be, és az év hátralevő részében lassan megindul az infláció mérséklődése.

Beindulhatott a gazdaság. Tovább gyorsult a gazdasági növekedés a Napi Gazdaság által megkérdezett elemzők szerint. Az idei első negyedévben – a legutóbbi 1,9 százalék után – 2,4 százalékot várnak a szakemberek. A statisztikai adatokat holnap pénteken közlik. A gyorsulás egyik oka az lehetett, hogy tovább növekedett a külkereskedelem többlete – így vélekedett Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő elemzője. Arra is utalt, hogy most derül majd ki: a személyijövedelemadó-rendszer átalakításából származó többletjövedelem mekkora hányadát költötték el a háztartások. A beruházások alakulását illetően sok a bizonytalanság, mivel az első negyedév jellemzően érzékeny időszak; könnyen lehet nagy meglepetés felfelé, illetve lefelé is. Jobb esetben is csak nulla körüli érték várható a beruházásoknál, hiszen a lakásépítések katasztrofálisan alakultak, és ezt a feldolgozóipar egyre nagyobb kapacitásbővítései csak ellensúlyozni tudják.

Elképesztő mértékben drágult a cukor és a liszt áprilisban az előző év hasonló időszakához mérve: az édesítőszer 68 százalékkal, a kenyér alapanyaga pedig 62 százalékkal került többe. Egy kilogramm kristálycukor átlagára a múlt hónapban 348 forint volt, a finomliszté pedig kilónként 187 forint – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal által tegnap közzétett adatsorban. Jelentős ugrást mutatott tavaly áprilishoz képest az idényáras élelmiszerek ára is (burgonya, friss zöldség és gyümölcs), amelyekért 20 százalékkal kellett többet adni az előző hónapban, mint tavaly ilyenkor. – A cukor kiugróan magas drágulása az európai piacon kialakult hiánnyal függ össze. Bebizonyosodott, hogy az Európai Unió cukorstratégiája elhibázott volt, Magyarországnak le kellett építenie a termelést ebben az ágazatban. Importra szorulunk, ráadásul hozzánk magasabb áron érkezik a cukor, mint a környező országokba – hangsúlyozta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A liszt árának szárnyalása az elemző szerint a katasztrofális tavalyi búzaterméssel hozható összefüggésbe. Ezenkívül az olajár emelkedése világszerte megnövelte a kukorica iránti keresletet is, emiatt egyre több gazda a búzáról törökbúzára váltott át, és a kínálat csökkenése felhajtotta az árakat. A rossz időjárási viszonyokkal, a fagykárokkal hozható összefüggésbe az, hogy az alma drágább, mint a narancs Magyarországon.
Elemzők szerint elsősorban az élelmiszerek árának növekedése és a ruházati cikkek drágítása miatt lett az áprilisi infláció összesített adata magasabb a vártnál. Áprilisban a fogyasztói árak 4,7 százalékkal haladták meg a tavaly áprilisi szintet, és 0,6 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest. Az élelmiszerek ára összességében 9,4 százalékkal nőtt, miközben a háztartási energia (8,4 százalékos emelkedéssel) és az üzemanyagok ára is tett egy lapáttal az inflációra. A benzin ára 328 forintról 383-ra nőtt egy év alatt.
Suppan Gergely szerint minimális eltérés figyelhető meg az áprilisi adatokban az előrejelzésekhez képest (a szakma 4,6 százalékot várt a bekövetkezett 4,7-del szemben). Mégis, a friss adat szükségessé teheti a jegybanki kamat szintjének tartását huzamosabb ideig, vagyis a csökkentés ideje kitolódhat. Egyetértés alakult ki a közgazdászok között abban, hogy a következő hónapokban az árdrágulás mérséklődése várható, és 2012 végére teljesülhet a háromszázalékos inflációs cél. Ennek ellenére egyes londoni elemzők tegnap azt jósolták, hogy a jegybank monetáris tanácsának következő döntése emelés lehet. Más szakemberek úgy vélekednek, hogy a Morgan Stanley és a JP Morgan előrejelzése mögött csak nagyobb haszon reménye áll. Volt olyan londoni banki elemző, aki pár nappal ezelőtt még arról beszélt, hogy egy kamatcsökkentés sem zárható ki év végéig.