Harcolhatnak az oktatók

Harchelyzetbe is kerülhetnek – a nemzeti korlátozások feloldását követően – azok a magyar harci helikopteres oktatók, akiket tegnap búcsúztattak a Magyar Honvédség (MH) 86. Szolnok helikopterbázisán Afganisztánba utazásuk előtt. A légi kiképzés támogató csoport (angolszász rövidítéssel: AMT) 12 főből áll, köztük négy gépparancsnok és lövész repül afgán növendékekkel Mi–24-es harci helikoptereken.
Az sem mellékes, hogy állomáshelyükön, a kabuli repülőtéren két hete tragikus incidens történt: az egyik veterán afgán repülőtiszt jelenlegi szövetségesei ellen fordult, s az amerikai kiképzőmisszió kilenc tagját mészárolta le.
Az információink szerint egyelőre bizonytalan, hogy saját szállító helikoptereivel az MH részt vehet-e és mikortól az afganisztáni műveletekben. Bár az erről szóló vállalás – amelyet már a jelenlegi kormány újított fel – eredetileg azt vizionálta, hogy 2012 első negyedévétől kerülne ki Afganisztánba két, korszerűsített magyar helikopter, immár bizonyosnak látszik, hogy ezt legalább féléves késéssel lehet csak teljesíteni.
A magyar elképzelések megvalósulását két tényező is hátráltatja. A többnemzetiségű helikopter- kezdeményezés (más néven vilniusi kezdeményezés) részeként közös finanszírozásból korszerűsítendő, majd Afganisztánba telepítendő magyar Mi–17-esek ügye nem halad előre. A NATO illetékes ügynöksége által a munkálatok elvégzésére kiválasztott cseh cég, a LOM Praha ugyanis jelenleg nem rendelkezik az eredeti orosz gyártó jóváhagyásával, így a felújításra és modernizációra előkészített magyar forgószárnyasokat egyelőre nem tudták kiszállítani Szolnokról Prágába. Honvédségi források hangsúlyozzák, hogy nem a tárcát sújtó 27 milliárdos költségvetési megszorítás hátráltatja a programot.
A másik probléma, hogy az MH továbbra sem tud hozzájutni ahhoz a két Mi–8-as helikopterhez, amelyeket Finnország ajánlott fel, s amelyek a magyar személyzetek felkészítését szolgálhatnák idehaza. Az akadályt ebben az esetben is az orosz hozzájárulás hiánya jelenti.