Kézitusák labda nélkül

Miközben a pályákon is zajlik a hazai kézilabdaélet – vasárnap kiderült, hogy idén is a Győr és a Debrecen vívja a női döntőt, ma már meg is kezdődik a férfi végjáték, a Ferencváros pedig javában készül a női KEK-fináléra –, pályán kívüli események uralják a sportági közbeszédet és a médiumokat. És még csak azt sem állíthatjuk, hogy utóbbiak részéről ez súlyos aránytévesztés lenne, mert a témák kínálják magukat. Először: a veszprémi csapat színe-java két, Szeged elleni aranyderbi között kiruccan Katarba, a klub-vb-ként aposztrofált IHF Super Globe-ra. Másodszor: a női válogatott játékosai nyílt levélben kérik Mocsai Lajost, nevezze meg azokat, akik „felkérték” a csapat irányítására.

Fogalmazzunk úgy, élénk visszhangot keltett itthon, hogy a férfi bajnoki döntő második és harmadik mérkőzése között Mocsai Lajos mester vezetésével az MKB Veszprém több játékosa Katarban vendégszerepel. Sőt, e túra miatt változott a finálé programja, ezért hozták előre az első meccset mára, hogy a május 8-i, második és a május 22-i, harmadik összecsapás közé beférjen az úgynevezett IHF Super Globe. Hasszan Musztafa, a nemzetközi szövetség elnöke az IHF honlapján egyébként úgy fogalmaz, ez a földkerekség legrangosabb klubtornája, de az egyiptomi sportdiplomata minden szavát azért nem kell véresen komolyan vennünk.
Azt viszont igen, hogy a nyolccsapatos viadalon indul a címvédő Ciudad Real, amely tíz napra rá a BL Final Fournak rugaszkodik neki, valamint Európa képviseletében a BL-győztes THW Kiel, amely hazai bajnoki szériáját szakítja ketté a dohai fellépés érdekében; május 4-én még Magdeburgban vív Bundesliga-rangadót, 22-én pedig már Hannoverben lép fel. Vajon joggal várhatnánk, hogy miközben a spanyolok és a németek elengedik pénzt keresni a sajátjaikat, addig épp a magyarok mondjanak nemet? Árnyalatnyi különbség persze, hogy míg a Ciudad Real és a Kiel klaszszisai saját mezükben játszanak Dohában, addig a magyarok katari légiósként teszik ezt, de az igénybevétel szempontjából ez indifferens, és mivel a Montpellier szupersztárja, az olimpiai, világ- és Európa-bajnok Nikola Karabatic is „idénymunkásként” lesz jelen a kontinenselsőket felvonultató tornán, ez is vállalható. A januári svédországi vb-n a túlterheléstől óvott Carlos Perez utazása kissé azért pikáns, de a jelek szerint ezúttal szuverén egyéniségként dönthetett.
Az igazi gond persze nem ez, hanem az, hogy az arabok olyan gazdasági és diplomáciai hatalomra tettek szert a kézilabdában, hogy egyéb sportágaktól eltérően nem kell az európai holt idényre időzíteniük a maguk viadalait, hanem nyugodtan beemelhetik azokat a csúcsszezon kellős közepére, akkor is ellenállhatatlan vonzerőt képesek kifejteni. Szomorú, de el kell fogadnunk, hogy ezt a világtrendet nem Veszprémből, még csak nem is Magyarországról fogják megfordítani.

Levél mocsaihoz. Mocsai Lajos, a férfiválogatott és az MKB Veszprém mestere múlt csütörtökön a Kézi.hu internetes portálon elmondta, néhány játékos korábban arra kérte, vállalja el Mátéfi Eszter helyett a női nemzeti csapat irányítását. Mivel azóta sem derült ki, kik teljesítették ezt a szokatlan és önkéntes missziót, a kerettagok nevében Pálinger Katalin csapatkapitány tegnap nyílt levélben arra kérte Mocsai Lajost, nevezze meg azokat, akik tavaly decemberben felkeresték. A játékosok így fogalmaznak: „…A helyzet feloldásában csak Te (mármint Mocsai – a szerk.) segíthetsz azzal, ha megnevezed, ki vagy kik környékeztek meg Téged az ajánlatukkal. A helyzet gyors és teljes tisztázása a játékosok és Mátéfi Eszter szövetségi kapitány, a női válogatott, így az egész sportág érdeke. Ezért ismételten és tisztelettel kérünk, oszd meg a nyilvánossággal és velünk, kik voltak azok, akik arra kértek, vedd át a női válogatott irányítását, mi pedig a név, illetve nevek ismeretében levonhatjuk a szükséges konzekvenciákat.”
Mocsai Lajos tegnap a férfidöntő apropóján rendezett sajtótájékoztatón és más fórumokon is leszögezte, ő a maga részéről lezárta a témát. Kérdés, ez elegendő-e ahhoz, hogy az ebben a fázisban le is záruljon, avagy milyen érdekek szólnak és személyek szólalnak meg amellett, hogy ama bizonyos nevek mégis elhangozzanak.