Kinyílt Nagyvárad időkapszulája

Május 22-én, a Festum Varadinum rendezvénysorozat zárónapjára szállítják vissza Nagyváradra az Országos Széchényi Könyvtárban restaurált, több mint száz évvel ezelőtt a Szigligeti Színház épületében, időkapszulában elhelyezett dokumentumokat. A helyreállított iratok hazakerülésének különös jelentőséget ad, hogy befejeződött a közel száztizenegy éves Körös-parti teátrum épületének felújítása.

Akadályozott önállósodás. Jogi úton igyekszik keresztbe tenni a nagyváradi teátrum magyar és román társulata önállósodási törekvésének a bukaresti kormány területi képviselője. Gavrila Ghilea, A korábban Nagyváradi Állami Színház néven működő intézmény megszüntetésére január végén bólintott rá a Bihar megyei közgyűlés, a prefektus azonban megtámadta a közigazgatási bíróságon a megyei önkormányzat határozatát, amelynek értelmében a Nagyváradi Állami Színház nemzetiségi társulatai külön folytatnák a munkát, létrehozva a Szigligeti, illetve a Iosif Vulcan Színházat. Ezt követően a bihari közgyűlés újabb döntést hozott, amelynek értelmében a magyar intézmény felvenné a Nagyváradi Magyar Színház elnevezést, sőt a kulturális autonómiával felruházott magyar és a román teátrum élére külön-külön direktort neveztek ki. A prefektus ezt a határozatot is megtámadta, így az önállósodást kimondó intézkedések a bíróság döntéséig hatályukat vesztették. A színház ügye nacionalista felhangot is kapott, mivel nagyváradi románok egy csoportja korábban gyertyás felvonulással tiltakozott az általuk etnikai szegregációnak nevezett döntések ellen. A román színház által is felkarolt szétválás akadályoztatása viszont elsősorban politikai indítékon alapszik: a prefektusnak nem tetszik, hogy a bukaresti kormányban a jobbközép demokratákkal együtt kormányzó Romániai Magyar Demokrata Szövetség a megyei és városi tanácsban az ellenzéki liberálisokkal és szociáldemokratákkal működtet koalíciót.

Elkészültek az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szakértői a nagyváradi színház épülete száztíz évvel ezelőtt történt felavatásának tiszteletére elhelyezett iratok restaurálásával. Mint arról beszámoltunk, a bihari megyeszékhely teátrumának közel négy éve tartó felújítási munkálatai alatt tavaly augusztusban az épület előcsarnokának lépcsője alatt fémkapszulát találtak a kőművesek. Kiderült, a henger alakú szelencében a város akkori vezetősége helyezett el különböző dokumentumokat az utókor számára 1900. október 15-én, a Sebes-Körös-parti város kőszínházának ünnepélyes átadási ceremóniáján.
A váradi polgármesteri hivatal és az OSZK megállapodása értelmében a muzeális iratokat Budapestre szállították, ahol bérmentve állították helyre a dokumentumokat. Boka László, az OSZK tudományos igazgatója a napokban Biró Rozália nagyváradi alpolgármesterrel bejelentette: a restaurált papírok az időkapszulával együtt május 22-én, a Festum Varadinum rendezvénysorozat záró- napján kerülnek haza, és speciális körülmények között a Körösvidéki Múzeumban helyezik el őket.
Az egyébként váradi származású Boka László tájékoztatása szerint a páratlan leletet épp időben mentették meg. A dokumentumok nagyon rossz állapotban voltak, mivel a fémdoboz teteje több helyen kilyukadt, így a papírokat levegő és nedvesség érte, emiatt megpenészedtek, mozdításra pedig töredeztek. A zárkőnek is nevezett hengerben öt iratcsomót találtak, amelyeket pergamen díszlevélbe tekertek, majd nemzetiszín zsinórral kötöttek át, és viaszpecséttel rögzítettek. Rendkívül nehéz feladatnak bizonyult a pergamentekercs helyreállítása, mivel az aranyozással (valójában réztartalmú festéssel) és színes festéssel ékesített díszlevél betűi megzöldültek a korrodálódástól. Vele együtt sikerült újjávarázsolni a beletekert, korabeli notabilitások nevét tartalmazó négy névsort: a színházépítési, a színügyi bizottság tagjaiét, a törvényhatósági bizottság képviselőinek, illetve az akkori városi tanács tagjainak nevét, valamint a testület 1900. októberi díszülésének huszonöt oldalas jegyzőkönyvét. Ez utóbbi dokumentumban fellelhető dr. Bulyovszky Józsefnek, Nagyvárad akkori polgármesterének indítványa, továbbá Hoványi Gézának, a színügyi bizottság és Rádl Ödönnek, a Szigligeti Társaság elnökének a színházavató ünnepségen elhangzott beszéde. A díszlevélről fakszimile, úgynevezett nemesmásolat is készült, amelyet a nagyváradi színház emeleti előcsarnokában tesznek közszemlére, az eredeti iratok azonban speciális hőmérsékletet és fényviszonyokat igényelnek.
A magyar örökség részét képező iratok jókor kerülnek haza, hiszen éppen most fejeződtek be a nagyváradi színház épületének restaurálási munkálatai is, amelyek költsége egymilliárd forintnak megfelelő összegre rúg. A 19. század végén alig több mint egy év alatt, a bécsi Fellner és Helmer cég tervei alapján, Rimanóczy Kálmán nagyváradi építész kivitelezésében felépült, eklektikus stílusú teátrumot kívül-belül újjávarázsolták. Felújították a díszítőelemeket, a rokokó stílusú színházbelsőben felfrissítették az aranyozást, helyreállították a méretes csillárt, ismét működőképessé tették az eredeti fűtésrendszert, sőt az üléseket is kicserélték, amelyek most éppen olyanok, mint a budapesti Vígszínház székei.