Mi van Sukoróval?

Arendszeres Balaton-járóknak is meg kellett nézniük a térképen, hol van Sukoró, mivel az M7-esen ilyen nevű lehajtó nincs. Sukoró váratlanul ugrott fel a magyar politikai térképre. Nem is épült közvetlen a Velencei-tó partjára, sőt, a tavat és a falut elválasztja az autópálya, a tó északi partja amúgy még üres, főleg nád van ott meg feltöltés, vadon nőtt fák. Ám jó kis vízparti hely lehet belőle. Mondjuk kaszinó és vigalmi város, esetleg a végén mégis csak nemzetgazdasági szempontból indifferens lakópark, ahogy azt a tervezett beruházás ellenzői vélelmezték. A sukorói önkormányzati képviselők annakidején egyhangúlag támogatták a kaszinóberuházást. Az akkori polgármestert jó lenne megkérdezni, szóltak-e nekik föntről, vagy ígértek-e valamit, hogy így legyen.
A sajtó nincs könnyű helyzetben, amikor megpróbál közérthetően tájékoztatni a Sukoró-ügyről, mivel vannak a tények, vannak a politikai nyilatkozatok, meg van a törvény, a jogszolgáltatás, amely, ha megkérdőjelezhetetlen lenne, akkor az ügyvédek éhen halnának. Ám nem halnak. A Klubrádió Ötös című műsorában Kuncze Gábor vendégül hívja Császy Zsoltot, az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatóját, aki 108 napot töltött előzetes letartóztatásban a sukorói telekcsereügy miatt. Mivel a Sukoró-ügyet a Magyar Nemzet hozta nyilvánosságra, a Gyurcsány elleni feljelentést Schiffer András tette, a politikai szálak egy kicsit összekeverednek, és ehhez még jön Kuncze, akinek a szerepe ebben a történetben szintén körülírható. Az egykori liberális pártelnök, volt belügyminiszter, országgyűlési képviselő, frakcióvezető nem tehet úgy, mintha az egészhez nem volna köze, még ha fizikailag nem is, de legalább szellemileg. Mindezen előzmények miatt, ha mindenképpen rádióműsort akar vezetni, meg kellene elégednie a habos sütemény készítés titkainak feltárásával, más esetben ugyanis a hitele nulla. Lehet Kuncze okos ember, lehet kellemes és szellemes, de soha nem lehet elfogulatlan. Nincs rá esélye. Császy Zsolttal is úgy ülnek a stúdióban, mint két barát, Császy tartja ugyan magát, de valószínűleg nincs olyan nagyon jól, Kuncze időnként bátorítóan hátba veregeti, hogy szegény Zsolt, mindketten tudjuk, hogy az értékbecslés relatív és politikailag érzékeny. Továbbá hogy mindenki jót akart, ezermilliárdos beruházást, munkahelyet, és hozták volna repülővel a külföldieket. Én, Kuncze ezerrel támogatnék egy ilyen lehetőséget. Amúgy meg a győri Audi is Natura 2000-res területre épült. (Ez tényleg nem szép!) Ha ez a beszélgetés nem szerecsenmosdatási szándékkal készülne, akkor bizonyos kérdéseket fel kellene tenni, már csak azért is, mert Császynak aligha a mély egyetértéssel lehetne segíteni, hanem ha érvelhetne. Mindennek hiányában azonban csak szánalmas egymás biztatása marad, erőltetett fölényes mosoly, hogy ezek nagyon buták és gonoszok. Mi meg tudjuk, hogy azok, de mit tehetünk.
Politikai békére, de legalább is termékeny kiegyezésre vágynak sokan az országban, arra, hogy a döntések a közös asztalnál szülessenek. Azután úgy is maradjanak. Aki régóta figyeli, mi történik Magyarországon, tudja, hogy erre egyhamar nincs esély. Amit az egyik akar, azt a másik nem. Az érvek feleslegesek, mindenki meg van győződve az igazáról, nincs igénye további gondolatokra. Szerencsére az ügyeket nem ők fogják eldönteni.
(Ötös, Klubrádió)