Elutasította a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék tegnap Vojiszlav Seselj, az ultranacionalista nézeteiről ismert szerb politikus azon kérelmét, hogy mentsék fel az ellene szóló vádak alól, mert nincs ellene bizonyíték. Hágában ismertetett döntésében a törvényszék úgy ítélte meg, már az eddigi eljárás során elegendő bizonyítékot sorakoztattak fel arra, hogy Seselj bűnösségéhez nem férhet kétség. A Szerb Radikális Párt nyolc éve őrizetben lévő, börtönéből is aktívan politizáló elnökét évek óta tartó hágai perében azzal vádolják, hogy felelős az 1991–1994 között Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és a Vajdaságban elkövetett súlyos háborús bűncselekményekért. Seselj ellen emellett még egy bírósági eljárás is folyamatban van Hágában: azzal vádolják, hogy közzétett olyan adatokat, amelyekből fény derült védett tanúk kilétére. Ez már a második per Seselj ellen védett tanúk felfedése miatt.
Még a hágai döntés előtt előtt a belgrádi Blic napilap úgy értesült, hogy abban az esetben, ha Seseljt szabadlábra helyezi a Nemzetközi Törvényszék, Szerbiában hallgatják ki a Djindjics-merénylet politikai hátterét vizsgáló nyomozásban. Vojiszlav Seselj a Szerb Radikális Párt elnökeként magyarellenes kirohanásairól is hírhedt. 1992 januárjában a délvidéki Csókán tartott uszító beszédében például vérfürdővel fenyegette a magyarokat, s megtiltotta az erőszakos sorozások elől elmenekült huszonötezer magyarnak a hazatérést. Azt is kijelentette, hogy a vajdasági magyarokat buszra kellene pakolni és Magyarországra kellene kitelepíteni.
Egyébként sok elemző már csak azért is furcsának tartotta volna a radikális szerb politikus szabadlábra helyezését, mert a hágai törvényszék alig néhány nappal ezelőtt huszonnégy év börtönbüntetésre ítélte Ante Gotovina horvát tábornokot szerbek elleni bűnökért.
origo.hu
Szijjártó Péter: Magyarország elutasítja, hogy az EU katonai tanácsadókat küldjön Ukrajnába
