Terítéken a pontyételek

Nagymama isteni rántott pontyot süt, a karácsonyi halászlét viszont mindig a nagypapa főzi, mert az férfidolog. Más halat nemigen eszünk; így viszonyul egy átlagos magyar család a pontyhoz, a legkedveltebb hazai halhoz. Az elmélyült ínyencek ismerik még a rácpontyot, s láttak már olyan embert is, aki hallott a dorozsmai molnárpontyról, de az ilyen emberek fanatikusak, az meg gyanús.
Ezen a helyzeten kíván változtatni a Halra, magyar! Halra bor! versenysorozat, amelynek tizedik fordulóján ette túl magát a napokban a – halfüggő hírességekből és halértő újságírókból verbuvált – zsűrije. Ennek tagjai négy étteremben ültek asztalhoz, Budán a Bajai halászcsárdában, majd Mogyoródon a Pipa csárdában, aztán Domonyvölgyben a Lázár Lovasparkban, végül Gödöllőn a Napsugár étteremben, hogy – ezúttal – pontyból készült fogásokat kóstoljanak. Megfordult az asztalokon többek között haltepertős pogácsa, halcarpaccio, halikrakrémes füstölt pontypatkó vargányás halpaprikás juhtúrós rétessel. Mindehhez – nagypapa a bajszát pödörné – a somlói Fazekas Pincészet borait társították a derék szakácsok. A hagyományok szerint minden fordulóból két étterem jut tovább. A döntnököket ezúttal a Bajai halászcsárda és a Lázár Lovaspark nyűgözte le annyira, hogy a továbbjutásuk mellett voksoljanak.
A régi mondás szerint egy csatát nehezebb leírni, mint megnyerni (főleg teli gyomorral). Éppen ezért nem érdemes elmesélni, mennyi álmatlan éjszakát okozott a séfeknek egy-egy új fogás megalkotása (mint megtudtuk, legalább négyet), hiszen az érdeklődők fejfájás nélkül megfőzhetik az összes versenyre nevezett fogást. A felszolgált ételek receptjeit ugyanis a http://www.halramagyar.hu honlapon közzéteszik a mesterek a halaskofák legnagyobb örömére.