A roma családok felében nincs kereső

A romák várható élettartama jelentősen elmarad a többségétől, a háztartások 55 százalékának pedig egyetlen dolgozó tagja sincs – derült ki a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet kutatásából. A roma származású emberek aktivitása ráadásul elmarad szüleik munkavállalási aktivitási jellemzőitől.

Egyetlen dolgozó tagja sincs a roma háztartások több mint felének, további egyharmadában pedig csak egy embernek van munkajövedelme, miközben az összes háztartás mindössze 10 százaléka egyszemélyes. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium háttérintézményének felmérése szerint a felnőtt korú romák a teljes népességet meghaladó arányban élnek házas- vagy élettársi kapcsolatban. A szociálpolitikai intézet közleményében arról számolt be: a kutatás tervezését nehezítette, hogy az utolsó öt-tíz évből semmilyen megbízható nyilvántartás nincs a cigány népesség területi és településnagyság szerinti megoszlásáról.
Reális becslés szerint 750 ezer roma él Magyarországon, a legtöbben az ország északi és keleti területén, illetve a Dél-Dunántúlon. Minél nagyobb a település mérete, annál feszültebb a hangulat romák és nem romák között. A legjobb a viszony az ötezer lakos alatti településeken. A kutatás előzetes adatai szerint a romák egészségi állapota összességében sokkal roszszabb, mint a többségi társadalomé. Ebből következik, hogy várható élettartamuk is jelentősen elmarad a többség várható élettartamától. Az országos mutatóknál is rosszabb a cigány társadalom egészségi helyzete a gazdaságilag kevésbé fejlett régiókban: Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon.
A családszerkezetre vonatkozó adatok szerint a cigány háztartások jellemző mérete és gyermekszáma meghaladja az országos átlagot. Az ország fejlettebb területein a cigány háztartások mérete is kisebb. Az előzetes adatok szerint a cigány népességben magasabb a gyermekeket nevelő háztartások aránya, mint a teljes népességben: a három- vagy több gyermekes háztartások aránya megközelítette a 30 százalékot. A felmérés megállapította, hogy csak a szakképzettséggel rendelkező romák körében haladja meg az ötven százalékot azok aránya, akiknek rendszeres vagy alkalmi munkája van. A tanultabb romák munkavállalási rátája megközelíti az ország egészére érvényes foglalkoztatottsági rátát, számuk azonban rendkívül alacsony. A képzettebb romák töredéke dolgozik csak, annak ellenére, hogy korábban már megjelentek a munkaerőpiacon. A megkérdezett felnőtt, roma származású emberek aktivitása jelenleg elmarad szüleik munkavállalási aktivitási jellemzőitől.