Afgán ultimátum a légicsapások miatt

Elismerte tegnap a NATO, hogy legkevesebb kilenc civil halálát okozta egy két nappal korábbi légitámadásával a dél-afganisztáni Hilmend tartományban, és bocsánatot kért miatta. A
NATO helikoptereket mozgósított egy támaszpontja védelmére Nauzad körzetben, mert arra lázadók támadtak. Az általuk kilőtt rakéták két lakóházat is eltaláltak. Az áldozatok zöme gyerek volt. Az összecsapásban egy NATO-katona is meghalt. Hamid Karzai afgán elnök – aki szerint a támadásban 14 civil vesztette életét – súlyos hibának, gyilkosságnak nevezte a történteket, és utolsó figyelmeztetést intézett az amerikai csapatokhoz, hogy vessenek véget az egyoldalú műveleteknek.
Egy afganisztáni olasz támaszpont bejáratánál négyen vesztették életüket tegnap egy öngyilkos merénylet következtében. Az olaszok heráti bázisán a zavarodott katonák lövöldözni kezdtek. Egy második robbanás is történt a támaszponttól két kilométerre, Herát központjában. Szombaton két német katona halt meg, és három – közöttük Markus Kneip dandártábornok, az észak-afganisztáni nemzetközi erők parancsnoka – megsebesült az észak-afganisztáni Talikanban végrehajtott öngyilkos merényletben. Mint németországi tudósítónk beszámolt róla, újra fellángolt a vita a német parlamenti pártok között a hadsereg külföldi bevetéséről. A német katonákat ért támadás kapcsán több politikus azonnali megtorlást követelt.
Az Afganisztánnal szomszédos Pakisztán hadműveletet indít az ország törzsek uralta északnyugati részén fekvő Észak-Vazirisztánban, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet és a tálibok egyik legjelentősebb fellegvárában – írta tegnap egy helyi újság. A The News című, angol nyelvű napilap magas rangú forrásokat idézett, amelyek szerint a célzott katonai műveletet a légierő gépeinek támadása vezeti be, hogy „felpuhítsák” a szélsőségesek állásait, mielőtt a szárazföldi akció megkezdődne. Az Egyesült Államok régóta követeli Pakisztántól, indítson támadást a régióban, hogy leszámoljanak a tálibokkal szövetségben álló Hakkani-hálózat lázadószervezettel. Iszlámábád sokáig vonakodott a fellépéstől, de Washington nyomást gyakorolt rá azt követően, hogy kiderült: az országban rejtőzködik Oszama bin Laden, az al-Kaida vezére.