Felmondásra készülő rezidensek

Kisebb módosításokkal kezdődött a 2010– 2014-es kormányzati ciklus az egészségügyben, igaz, a kiigazítások végrehajtása nem ment mindig zökkenőmentesen. A kisebb, ám vitathatatlanul fontos intézkedések eltörpülnek azonban a gyógyszerpiacot érintő, hatalmas kormányzati elvonás terve mellett. Ismert: két év alatt a medicinák állami támogatásának körülbelül egyharmadát, azaz 120 milliárd forintot vonnak el. További több mint 25 milliárd forintos megtakarításra is szükség van az idén, hogy a 2011-re tervezett gyógyszerkassza tartható legyen. Technikailag viszonylag egyszerűen megoldható a megszorítás, a kérdés csak az, hogy kinek és mennyire sérül az érdeke. S noha a kormány állítja: a betegek terhei nem nőnek, a szakértők egyetértenek abban, hogy ez csak akkor lehetséges, ha minden beteg akar és tud is olcsóbb készítményre váltani. Az intézkedés miatt aggódnak a kórházak és az amúgy is nehéz helyzetben lévő patikusok is.
Hamarosan a kormány elé kerül a másik nagyszabású reformelképzelés, a Semmelweis-terv is. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy 1-1,5 millió lakosonként létrehozott nagytérségekre osztanák az országot, s ezeken belül szerveznék – súlyozott fejkvóta alapján – az ellátást. A nagytérségi határok még a Fideszen belül is okoztak feszültséget, hasonlóan ahhoz az egyébként célegyenesbe érkezett ötlethez, hogy a főváros által fenntartott 12 kórház kerüljön állami működtetésbe az ingatlan vagyonnal együtt.
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár több alkalommal is úgy fogalmazott: a legnagyobb eredmény, hogy a rendszerben lévő iszonyú feszültségek ellenére mostanáig sikerült fenntartani a békét. De ez is veszni látszik. A legsúlyosabb konfliktus éppen most érte el az államtitkárt, amikor rezidensek bejelentették: tömegesen helyezik letétbe felmondólevelüket, amelyet akkor „élesítenek”, ha nem sikerül megállapodniuk a kormánnyal a bérek rendezéséről.