Könyörgés Ferencért

A politikai marketing útjai kifürkészhetetlenek, miként Istenéi. A választások előtti kampánycsaták a csendes fohászkodástól a nyílt elátkozásig terjedtek. Még imakommandók is szórták a rontást, de volt verekedés, nyomásgyakorlás, médiaháború, ígéretözön, aztán a választásokkor a nép letette a voksát. Azt azért álmomban sem gondoltam, hogy mint a keresztségben görög katolikus vallásúnak anyakönyvezett, egyszer hírként szembesülök a Kapcsolat.hu-n, hogy a budapesti görög katolikusok Rózsák terei kis templomában liturgiát, misét tartottak, amelynek célja ima és könyörgés Gyurcsány Ferencért és családjáért, hogy megsegítsék őt a „megpróbáltatásaiban, jó szándékú céljainak megvalósításában”. Azért a Gyurcsány Ferencért, aki nem volt elsőáldozó, mint azt a görög katolikus vallás előírja, hanem bérmálkozott, de azt többször. Azért a Gyurcsány Ferencért, aki szerint Mária levette kezét Magyarországról, de majd itt van helyette ő és kormánya mint a szent bal. Azért a Gyurcsány Ferencért, akinek pártja mereven vallásellenes, a marxizmus nem múlik parancsszóra, és amely mindenben ellenséget látott, amit a hit, a vallás vagy a kereszténység menedékként jelentett.
Hatvan év baloldali uralomnak köszönhetően lett Magyarország szekularizált hely, ahol a vallás először üldözendő volt, később elnézett csökevény, most pedig szigorúan magánügyi kérdéssé minősíttetett. Ennek a minden ép észt nélkülöző példája a világnézeti semlegesség. Az ima azért a Gyurcsány Ferencért szólt, akit igaztalanul gyanúsított meg az ügyészség ebben a „kereszténység színeibe »öltözött« diktatúrában” – idézet a liturgia és az ima szervezőjétől. A templom, mint hírlik, megtelt, ami nem újdonság, a fiam keresztelőjén sem lehetett leejteni egyetlen gombostűt sem. Könyörögtek Ferencért, akinek lehetett a születésnapi ajándéka is, mert a szervező tudatta, a mise előtti napon lett ötvenéves a szeretett férfi. Az időzítés nyilván a diktatúra szorítása mellett ennek is szólhatott. Nemcsak Ferencért és a családjáért, hanem Magyarországért is szólt a könyörgés. Azért a Magyarországért, amelyet Gyurcsány Ferenc az őszödi beszédében egyszerűen lekurvázott. Azért a Gyurcsány Ferencért, akinek „jó szándékú céljai” között szerepel a jobboldal teljes megsemmisítése és politikai ellenfele, Orbán Viktor levadászása. Azért a Gyurcsány Ferencért, aki az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján lovasrohammal, rendőrattakkal és gumilövedékekkel mutatta meg, hogy mire képes egy jó szándékú miniszterelnök saját népe ellen. Mindez egy olyan portál tudósításában, amelyen Gyurcsány Ferenc blogja mint elsődleges pletyka- és hírforrás szomszédol „a Fidesz kapja be” angyalföldi trágárkodójával.
Csupa Isten szívének kedves baloldali demokrata, akiért érdemes a rózsafüzért elimádkozni. Legutóbb az új alkotmány nem tetszett a vezérnek, ahol a bevezetőben Isten megáldja a magyarokat. Nehezen hihető, hogy a Gyurcsány–Dobrev családot hitében éppen egy görög katolikus liturgia erősítené meg. Hacsak! Hacsak Gyurcsány Ferenc mezítláb és gyalog el nem zarándokol a máriapócsi búcsúra, a görög katolikus egyház legszentebb magyarországi kegyhelyére, hogy bocsánatot kérjen a könnyező pócsi Szűzanyától, amiért kétségbe vonta jóindulatát, mert áldó kezeit Magyarország felett tartja.
Hogy mit szólnak ehhez a baloldali hűségesek? Felfedezik ateista önmagukban a hívőt, persze a keresztény templomjárók és papok nélkül. Azért megnézném ezeket az arcokat, amikor Orbán Viktor üdvéért celebrálnak egy zenés istentiszteletet a debreceni Nagytemplomban.