Óriási fegyvertényként könyvelik el romániai állatvédő szervezetek, hogy beavatkozásuk nyomán megmenekültek a levágástól az ország keleti részén szabadon élő lovak. A Duna-delta erdős területein hosszú ideje megtelepedtek a nomád körülmények között élő patás állatok, számuk 1000–4000 példány között mozog. A lovakat helybéliek sokáig félig szabadon tartották, és mezőgazdasági munkára használták, a vidék agráriumának hanyatlása és a takarmányozásra szánt források csökkenése miatt viszont később tenyésztésükre egyáltalán nem fordítottak gondot.
Nemrég kapva kaptak egy vágóhíd ajánlatán, összetereltek hetven „deltai musztángot”, és fejenként 6500 forintnak megfelelő összegért eladták őket. Állatvédő szervezetek azonban felfedezték, hogy a karámba zárt állatokat éheztették, kínozták. A civilek színre lépésének köszönhetően az állatvédelmi rendőrség visszafordította a teherautókkal a vágóhíd felé tartó szállítmányt, állatkínzás gyanújával eljárás indult, a lovakat pedig egy, az állatvédők által bérelt farmon helyezték el. Kuki Barbuceanu, a Vier Pfoten Alapítvány vezetője szerint a lovak leölését az 1991-ben a világörökség részévé nyilvánított Duna-delta Bioszféra Rezervátum gondnoksága is szorgalmazta, mivel az állatok megdézsmálták a ritka növényeket és fákat. – Holott ezek a lovak már több évtizede a rezervátum természetes ökoszisztémájának részét képezik, Európában egyedülálló jelenségnek számítanak – magyarázta az állatvédő szervezet illetékese.
Grigore Baboianu, a Duna-delta kormányzója szerint tévedés vadlovaknak nevezni a deltai patásokat, hiszen ezek elvadult háziállatok, elismerte azonban, hogy a musztángok óriási idegenforgalmi potenciállal bírnak, éppen ezért elkerített területen kellene gondozni őket.
origo.hu
Magyar Péter volt barátnőjének leleplező interjúja: ezt tudtuk meg Magyar Péterről
