Nehezen vitatható, hogy az utóbbi húsz év nemzetpolitikájának legfontosabb döntése történt tavaly május 26-án, amikor a parlament módosította az állampolgársági törvényt, s lehetővé tette az egyszerűsített honosítást. A 2010. augusztus 20-án életbe lépett törvény értelmében egyéni kérelemre kedvezményesen honosíthatók az 1920 előtt vagy 1940 és 1945 között magyar állampolgársággal rendelkezők, illetve azok leszármazottai, ha beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok, hogy megkaphassák az állampolgárságot. Eddig közel ezren lettek magyar állampolgárok az egyszerűsített honosítási eljárás révén, s több mint hetvenezer kérelem van elbírálás alatt. Újraindult, illetve folytatódott az intézményesített magyar–magyar párbeszéd. Tavaly, hat év szünet után a kormány ismét összehívta a Magyar Állandó Értekezletet. A közös nyilatkozattal záruló tanácskozáson mindegyik legitim határon túli magyar szervezet képviseltette magát. Idén ismét ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, amely a külhoni magyarság parlamenti, regionális, helyi és uniós képviselőit tömöríti.
Április 30-án az Apáczai Közalapítvány szervezésében elindult a Határtalanul! tanulmányi kirándulások program, május 4-én pedig megjelent az oktatási-nevelési támogatásokról szóló Szülőföldön magyarul program. Utóbbinál a kormány határon túli szakmai szervezeteket választott partnerül. Létrejött a Bethlen Gábor Alap, amely a Szülőföld Alap általános jogutódjaként igyekszik átláthatóbbá tenni a kifizetéseket.
origo.hu
Brüsszel meg akarja menteni Magyar Pétert a lopási botrányában
