A parlamenti ciklus végére 65–70 százalék közötti szintre csökken a magyar államadósság mértéke – közölte Orbán Viktor kormányfő a Magyarországon befolyásos ír befektetőkkel folytatott dublini megbeszélésen tegnap. A miniszterelnök később egy konferencián arról beszélt, hogy a magyar elnökség a legnehezebb kérdéseket vette fel a programjára, így például a gazdasági kormányzást, az energiapolitikát, Horvátország csatlakozását, a schengeni övezet bővítését és a romastratégiát.
A dublini Európai és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében tartott előadásán Orbán Viktor hozzátette, volt több olyan, előre nem látható helyzet is, amellyel a magyar elnökségnek meg kellett birkóznia, így például az észak-afrikai krízissel és a japán tragédiával. Orbán ismét kiemelte: az Európai Uniónak döntenie kell, hogy visszalép az integráció eddig elért szintjéről – például a személyek szabad áramlásának, illetve a Balkán csatlakozásának ügyében –, vagy mélyíti az integrációt. A magyar gazdaság helyzetéről szólva emlékeztette a résztvevőket – akik elsősorban a Nemzetközi Valutaalapról (IMF), a horvát csatlakozásról és a romakérdésről faggatták a magyar kormányfőt –, hogy Magyarország „elköszönt” az IMF-től, és visszatért a pénzügyi piacokra. A valutaalapról Orbán úgy fogalmazott: a politikai és az üzleti menedzsmentet nem szabad összekeverni, mert ha valaki az üzleti menedzsmentet rá akarja erőltetni az emberekre, felemészti a támogatást a politikai erő háta mögül, ami „politikai öngyilkossággal” egyenlő.
Enda Kenny ír kormányfővel folytatott tegnapi tárgyalása után tartott sajtótájékoztatóján Orbán kijelentette: Magyarország mindig az alacsony adózás híve lesz, és nem akarja, hogy az adórendszereket európai szinten harmonizálják. Elmondta azt is, hogy kérte és megkapta vendéglátója támogatását ahhoz, hogy az Európai Parlament és az Európai Tanács között létrejöjjön egy megállapodás a gazdasági kormányzás alapját adó hat jogszabályról.
origo.hu
Erről szól majd a kétnapos budapesti csúcstalálkozó
