Szomorú vallomások színesre hangszerelve

KORONG

R. Kiss Kornélia
2011. 06. 11. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Márai költészete kemény dió lenne bármelyik zenei formáció számára. Nemrég megjelent lemezén a megzenésített vers történetében először a Szélkiáltó vállalkozott arra, hogy ezt a diót feltörje. A zenei minőség ellen nem lehet kifogásunk, de a Márai-líra gondolatisága néha mintha kifogott volna a zenekaron. Az albumra válogatott versek szinte kivétel nélkül az élet múlandóságára, az örök idegenségre s az ezekbe való belenyugvásra fut ki, de még a három szerelmes vers is szomorú, minden illúziótól lecsupaszított vallomás. Adta volna magát egy ehhez illeszkedő zeneiségű lemez, az eredmény azonban összetett. A dalok hangulata nem mindig követi azokat az érzéseket, amelyeket Márai lírájának olvasása kelt.
A Szélkiáltó érdekes, kevert zenei világot választott a Márai-költeményekhez. A lemez megjelenésekor maguk is azt nyilatkozták: nagyon nehéz volt, mert úgy érezték, hogy ezek a versek „nem zenélnek” olyan egyértelműen, mint például Weöres Sándor költeményei. Az eredmény egy sok műfajjal kacérkodó korong: néha népzene, néha sanzon, blues, rock, máskor egyszerűen csak dal szól a versek alatt. Talán épp a bevallottan nehéz zenei stíluskeresés vezette időnként félre a zenekart.
Itt van mindjárt az első darab, az Együgyű vers gyorsvonatban, amiből kifejezetten vidám dalocska született – a tartalom helyett inkább a dalszerű formai adottságokra játszott rá az együttes. A zenei értékből ez persze nem von le, boldogan dudorássza utánuk az ember, az összhangzás mégis azt az érzetet kelti, hogy kicsit kevesebb ez a dal az eredeti versnél.
Előfordul a lemezen olyan szám is, ahol egészen kiválóan eltalálta a zenekar a megfelelő hangzást, mint például a Zsoltár című versnél, ahol annak dacára, hogy a címbéli műfaji megjelölés adta volna magát, mégsem kifejezetten a zsoltárszerű hangzás mellett döntöttek. A harmincéves férfi vallomásához megtalált bluesos hangzás pedig telibe talál. Kár, hogy az album egészét nézve kivétel.
(Szélkiáltó – Márai, hangoskönyv, Hangzó Helikon, 2011.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.