Túladagolás

Párizsban nyert is meg nem is, folyton elveszíti a patkóját, nem szereti a startgépet, viszont 2008-ban megelőzte Cseh Lászlót az év sportolója szavazáson. Ki az? Mindenki tudja, hogy Overdose, a csodamén vagy nem csodamén, tehát a legkisebb kondásfiú, aki végül mégsem kapja meg a királylány kezét, mert ez a magyar kondásfiúknak valamiért nem szokott sikerülni. Overdose, ha érdekelné egyáltalán, igazán megszenvedhetné, milyen egyszer fönn, egyszer meg lenn lenni. Volt ő már mindenhol. Eljátszották neki a magyar himnuszt – egy angol lónak, mondogatták a hivatalos fanyalgók, majd meg, hogy: nem lesz abból már más, csak virsli. Reménytelen, beteg állat, túl öreg már, hogy behozza a tréning nélkül töltött egy évet.
Overdose-nak azonban minden szerencsétlensége ellenére is szerencséje van a gazdájával, mert Mikóczy Zoltán nem hagyja magára. Igaz, Mikóczyval egymásnak köszönhetik a hírnevüket – ez utóbbinak a szlovákiai magyar vállalkozó bizonyos helyzetekben kevésbé örülhet –, együtt kell tehát a végére járniuk ennek a történetnek is. Ismerjük a történetet az olcsón vett, senkinek nem kellő kis angol telivérről, amelyet Mikóczy megsajnál a newmarketi lóvásáron, azután Alagon kiderül róla, hogy csodalójelölt, mely reményeket egy ideig szépen be is teljesíti. A Kincsem parkban tízezer ember tapsol a győzelmének, rég nem látott tömeg a lóversenypályán, miközben a fogadórendszer lefagy, a lóversenyvállalatnak egyetlen fillér bevétele sem lesz a nagy eseményből. Mindenkinek vissza kell adni a fogadási tételt.
Mikóczynak akkoriban milliárdot ígérnek a lóért, de mint lóhoz szokott ember, ő azt is tudja, hogy elég egy rossz lépés, és a milliárdoknak annyi. Sánta lónak nincs vevője. Overdose tényleg lesántul, mindig is csámpás volt, s nem kizárt, hogy azért adták annak idején olyan olcsón, mert már tudtak patairha-gyulladásáról, gyenge lábáról. Nem érdemes végigmennünk az egész pályafutáson, aki akarta, már megismerhette, inkább nézzük ezt a mostani helyzetet, ezt a visszatérést. Mire megy a nagyvilágban a legkisebb magyar kondásfiú?
Ne tagadjuk, nem egyszerű eset, és a mén még peches is: vagy leesik a patkója, vagy lerúgják, vagy túl kemény neki a talaj, vagy túl hamar veszik le róla a csuklyát, és neki még a világ legjobb zsokéja sem jó. Mindenki, aki annak idején körülötte volt, mára odébbállt. Lehet, hogy Mikóczy összeférhetetlen, lehet, hogy fanatikus, és semmi áron nem akarja elveszíteni ezt a meccset. Végül is tényleg kínos lenne, ha Overdose a vágóhídon végezné. Sok pénz is van már benne. Mindezekkel együtt nincs más választásunk, mint drukkolni Overdose-nak. Áprilisban fölényesen nyert egy C kategóriás német versenyt, ami nem nagy ügy, de azért újsághírnek megteszi, nemrég viszont csak hetedik lett a Temple Stakes elnevezésű versenyen, erősebb mezőnyben, négy hosszra a nyerőtől. Június közepén pedig jön Ascot, ahol csak 16–20 az egyhez oddsok állnak a neve mellett. Nyilvánvaló, neki Ascotba nem most, hanem két esztendeje, négyéves korában kellett volna eljutnia, de hát a dolog nem így alakult, és hogy ebben ki volt a bűnös, azt már firtatni sem érdemes. Nem állhat minden patkolókovács és tréner sem a szakértelem csúcsán.
Azt írják a lóról, hogy akárhányadik lesz is, most kerül a helyére, abba a mezőnybe, amelyikbe való. A legjobbak közé. Mert megérdemli. Overdose azt jelenti, túladagolás. Az utóbbi két évben sorra jelentek meg cikkek, amelyek inkább underdose-t mondogattak vele kapcsolatban, meg hogy sok hűhó volt semmiért. Mint említettük, Overdose minderről szerencsére semmit sem tud, még azt sem, amit legutóbb egyik bulvárlapunk írt, hogy megtalálták az utódját. Az ausztriai Welsben megrendezett XXI. arabtelivérló-bemutatón ugyanis a Bábolnán tenyésztett Hamad B. (nyolcéves) második lett a nyolcéves és idősebb mének összevont osztályában. Az már tényleg mellékes, hogy a remek, formás Hamad B. egy lószépségversenyen ért el helyezést. Ló ez is, az is.
Úgyhogy: hajrá, Overdose! Meg persze hajrá, Hamad B. is!