Ma is tartja egy legenda, amely a legtöbb erdélyi és honi szállásadó internetes portálján vagy Csíksomlyó történetét leíró utazási iroda honlapján szerepel. Nevezetesen: 1567 májusában János Zsigmond seregei erőszakosan, fegyverrel térítették az „új hitre”, azaz az unitárius vallásra a csíki katolikusokat. Ezt verték vissza a gyergyóalfalui István pap vezetésével a tolvajostetői csatában, ahol a bátor székelyek megfutamították a király seregeit. A csatából véresen, fáradtan hazatérőket családtagjaik nyírággal üdvözölték. A csíksomlyói búcsúban ez a legenda ma is él, hiszen a gyergyóalfalui keresztalja megy a menet élén, és a kopott ruhájú cigány gyerekek a környéken zsákmányolt nyírágakat árulják.
A történelmi tények azonban kegyetlenek, sem a csata, sem István pap személye nem bizonyított. János Zsigmond nagy vallási íven mozogva a református és az unitárius vallást is felvette ugyan, de 1568-ban éppen az ő nevéhez fűződik a tordai országgyűlés vallásegyenlőségi törvényeinek kihirdetése. Ezzel megint csak elsőként mutattunk példát Európának. Annak az Európának, ahol még javában küldte máglyára vagy éppen kínozta halálra az egyház más vallású vélt ellenfeleit. Éppen ezért illik most János Zsigmondot idéznünk: „…a Szentírásban sehol sem olvasták, hogy Isten igáját és a vallást tűzzel-vassal kelljen terjeszteni. Krisztus országának népe és annak áldozata önkéntes, fegyverrel és fenyegetéssel az evangélium elfogadása nem kényszeríthető, önként engedelmeskedik az…”
A megbékélés köztünk jár. Az erdélyi unitáriusok szelíd kérésére ugyanis a főtisztelendő Jakubinyi György gyulafehérvári érsek kért elnézést a történelmi pontatlanságokért és egy legenda esetlegesen más vallásúakat bántó következtetéseiért, ám igaz, mindez a sajtóban kevés helyet kapott.
Az egyébként jól hangzó legenda újragondolásánál azonban akad most fontosabb is. A kettős állampolgárság gondolata megvalósult, éppen Partiumban és Erdélyben éltek a legtöbben a nagyszerű lehetőséggel, és kérvényezték a magyar állampolgárságot. Hamarosan jött azonban a közép-európai országok egymással szembeni feszültségét lakmuszpapír-szerűen megtestesítő felelet: Szlovákiában törvénnyel, Ukrajnában titkosszolgálati nyomozással, Szerbiában sértő falfirkákkal, Romániában szoborgyalázással „jutalmazták” az elszakadt magyar kisebbségek új jogait. Erre csak egyetlen feleletünk lehet: minden magyar egy. Jól gondolják meg az urak: miutánunk is nyomoznak, bennünket is büntetnek a nyelvtörvényeikkel, nekünk is szól a magyarellenes falfirka, még ha Magyarországon élünk is, nem pedig az elszakadt részeken.
Csíksomlyóra, az összmagyarság legnagyobb találkozójára azonban ünnepi ruhánkban, lelki békével megyünk. Katolikus, református, evangélikus vagy éppen zsidó vallású magyar is büszkén és ugyanazzal az érzéssel állhat a nyereg dombján.
Csíksomlyón egyként üdvözül mindenki. A Somlyó hegyén érezni igazán: ha bántod, mindet bántod, akárhol él, és egyszerre simítod minden magyarnak az arcát, ha érdemes rá. Legyen törvény: ne legyen határa a szeretetnek, vámosa a boldogságnak, részeg csaposa a hazának. Adjon a gazdag, vegyen a szegény, könnyebb akkor a békesség. Ünnepi ez az állapot, hisz annyian akarták, annyi sunyi erő mozdult, hogy összeugrasszák a magyart a magyarral. Éppen ezért visz a két zarándokvonat, a Székely gyors és a Csíksomlyó expressz egy üzenetet, illő jelmondatot a pünkösdi találkozóra: Egyek vagyunk.
Ezért is hívtuk meg a Keleti pályaudvaron tartandó ökumenikus misére Kiss-Rigó László katolikus és Tőkés László református püspököt, akik elfogadták felkérésünket. A vonatunk, amelyre eddig is – az egyszerű hívő emberektől a neves írókig, a nyugdíjasoktól az ismert történészekig, a fiatal zenészektől a vizsgákra még a kupéban is tanuló egyetemistákig – sokféle hittel élő magyarok váltották meg a jegyet, most egyként halad majd Csíksomlyó felé.
S egyként várjuk ennek a pünkösdnek az eljövetelét.
A szerző újságíró
origo.hu
Kíméletlen hidegfront érkezik, sokak egészségére nagyon káros
