Nagyon sok szakmai feladatot nem tudunk elvégezni a megvonások miatt; olyanokról van szó, amelyek egyébként benne vannak az alaptevékenységünkben – közölte megkeresésünkre Bokros Katalin, a Duna–Ipoly Nemzeti Park gazdasági igazgatóhelyettese. Jelezte, hogy az őrszolgálat feladataihoz nem tudják teljes mértékben biztosítani az üzemanyagot és a megfelelő munkaruhát, de ugyanígy a kutatási feladataikat sem képesek maximálisan ellátni. – Azokat a szakmai programokat tudjuk megvalósítani, amit nemzetközi pályázati pénzből finanszírozunk – tette hozzá Bokros Katalin.
Emlékezetes, a kormány februári stabilitási határozata értelmében több mint negyven százalékkal csökkentette a nemzeti parkok működési támogatását. Illés Zoltán környezetügyi államtitkár akkor azt közölte, hogy a pénzt nem elvonta a kormány, csak zárolta.
– Mi a többi igazgatósághoz képest egy kicsit szerencsésebb helyzetben vagyunk, mert az előző esztendőt sikerült plusszal zárni, és azt a pénzösszeget áthoztuk erre az évre. Másrészt a mi igazgatóságunknak viszonylag nagy területek állnak a rendelkezésére, amelyeket részben maga hasznosít, részben bérbe ad – közölte Magyar Gábor, a Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi igazgatóhelyettese. A saját gondozású területen bivalyt és szürkemarhát tartanak, a szaporulatot és az öregedő egyedeket pedig értékesítik, amiből az igazgatóságnak bevétele van. Emellett a költségvetési támogatáson túl az agrártámogatásokból is pénzhez jutnak. – Ezek azonban nem fedezik a teljes költségvetésünket, de a bevételeinknek köszönhetően a megvonások minket kevésbé érintenek. Ennek dacára takarékossági intézkedéseket kellett bevezetnünk, az őrszolgálat gépkocsifutását korlátoztuk. Emiatt a természetmegőrzési feladatainknak kevésbé eredményesen tudunk eleget tenni, mint ahogyan azt szeretnénk, de legfontosabb tevékenységeink ellátását 2011-ben nem fenyegeti veszély – hangsúlyozta Magyar Gábor, hozzátéve, hogy azokat a programokat pedig, amelyeket lehetett, elhalasztották.
– A pénzügyi lehetőségeinknek megfelelően megpróbáljuk beosztani a forrásainkat, hogy az idei évet meg tudjuk oldani – jelentette ki Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatója, hozzátéve, hogy a belső rendszerükön belül takarékossági intézkedéseket vezettek be, és annak megfelelően dolgoznak. Igyekeznek minden tevékenységhez forrást biztosítani.
Az Aggteleki Nemzeti Park gazdasági igazgatóhelyettese egyelőre nem tud olyan dolgot említeni, amire ne lenne elegendő forrásuk. Mint Szentgyörgyi Péter elmondta, ők minden évben nagyon komoly saját bevétellel rendelkeznek, annak nagyságát azonban mindig júliusban és augusztusban látják pontosan. – Ha optimálisan alakulnak a bevételek, akkor zavartalan lesz a működés, ha az összeg kisebb lesz a vártnál, akkor jöhetnek a gondok – tette hozzá az Aggteleki Nemzeti Park gazdasági igazgatóhelyettese.
– Tudomásul vesszük, hogy pénzszűke van az országban, és mindenhol takarékossági intézkedéseket kell bevezetni – mutatott rá Reischl Gábor, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója. Elmondta, nem örülnek a pénzügyi szankcióknak, de túl fogják élni az évet. Bíznak abban, hogy jövőre jobb lesz, és a különböző gazdasági tárgyalások során megnyílnak olyan lehetőségek, amelyek segítségével többletforrásokhoz juthatnak.
Az Őrségi Nemzeti Park igazgatója is azt hangsúlyozta, hogy az ország nehéz gazdasági helyzete miatt a problémákban osztoznia kell a nemzeti park igazgatóságoknak is. – A rendelkezésre álló pénzzel pedig megpróbáljuk tisztességgel teljesíteni a feladatainkat – fűzte hozzá Markovics Tibor.
A Vidékfejlesztési Minisztérium elmondta, céljuk, hogy a háttérintézmények növeljék saját bevételeiket és hatékonyan használják fel erőforrásaikat. – Ilyen bevételnövelő intézkedés a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében levő védett természeti területek haszonbérleti szerződéseinek felülvizsgálata. A hosszú távú stabilitás megteremtését pedig az a folyamat szolgálja, amelynek eredményeként az állami tulajdonban lévő védett természeti területek további részei kerülnek a nemzeti park igazgatóságok kezelésébe – fűzte hozzá a tárca, és felhívta a figyelmet a pályázati lehetőségekre is.
Kiderült, hogyan történt a kettős tehervonat-baleset Komáromnál