Két siker az elnökségi véghajrában

A hat hónapos európai uniós magyar elnökség teljesítményét értékelő, utolsó előtti nemzetközi sajtótájékoztató közben érkezett SMS-ben a Martonyi János külügyminiszter által azonnal felolvasott hír: áttörés és siker született az egységes szabadalomvédelem terén.

Köszönet Buzeknak. Győri Enikő mint az Európai Parlament (EP) korábbi tagja örömmel számolt be arról, hogy a magyar elnökségnek sikerült parlamentbarát munkát végeznie. Elmondta azt is, hogy ezt Jerzy Buzek, az EP elnöke örömmel nyugtázta is, amikor tegnap átvette tőle a herendi porcelán ajándék vázát. Az államtitkár elmondta még, az elnökséget úgy vezették, hogy teljesen tudatában voltak annak, milyen pluszjogosítványokat adott a lisszaboni szerződés az EP-nek.

A magyar elnökség alatt elért egyik utolsó eredményről Cséfalvay Zoltán államtitkár és Michel Barnier belső piacokért és pénzügyi szolgáltatásokért felelős uniós biztos közös nyilatkozata számolt be. Az egységes rendszer elérése útján két új, mérföldkőnek számító szabályozásban sikerült megegyezni. Az itt megtörtént áttörés is az egyik legfontosabb céljai közé tartozott a héten véget érő magyar uniós elnökségnek. Évtizedek után, hangsúlyozta Cséfalvay, immár „egyszerűbb, olcsóbb és robusztusabb szabadalmi rendszere van az uniónak. Az új rendszer segíteni fogja az európai cégeket abban, hogy befektetéseket vonzzanak innovációs tevékenységeikbe azáltal, hogy drámai módon megrövidítik és egyszerűsítik a szabadalomvédelem megszerzésének idejét”.
Michel Barnier – aki szintén nem értesült még arról, hogy Magyarország tavaly leváltott kormányának politikusai és annak sajtója nagy kudarcnak tartják a magyar uniós elnökséget – ugyancsak nagy sikerről beszélt, és kijelentette, hogy a végső cél, vagyis az egységes szabadalomvédelem létrehozatala karnyújtásnyi távolságra került.
A finisben, tegnap elért másik sikert jelentette, hogy a 320 ezer lakosú Izlanddal megkezdődtek az uniós csatlakozási tárgyalások. Ezt a soros elnökség nevében beszélő Martonyi János és Össur Skarphédinsson izlandi külügyminiszter egyaránt történelmi jelentőségű pillanatnak nevezte. Az izlandi külügyek vezetője azzal számol, hogy a 35 tárgyalási fejezetnek mintegy a felét az idén, a másik felét jövőre nyithatják meg, és még az idén tervezik az egyeztetések megkezdését a legnehezebbnek ígérkező halászati témában.
Az elnökség munkáját Martonyi Jánoson kívül Győri Enikő európai ügyekért felelős államtitkár, valamint Györkös Péter, a Magyarország uniós képviseletét vezető nagykövet ismertette. A magyar külügyminiszter a magyar elnökség számos sikerpontjáról is beszámolt, és hangsúlyozta, hogy mindezt igen nehéz külső körülmények között sikerült elérni. Gazdasági téren említette a hatos csomagtervet, az európai szemesztert, a bankok stresszállósági tesztjét, a romastratégia és a Duna-stratégia elfogadását. Külön kiemelte, hogy az elnökség előtt a befogadás céljai lebegtek, ami vonatkozott a romák integrációjára éppen úgy, mint az unió bővítésére, és elégedetten számolt be arról a hatalmas előrelépésről, amelyet megtettek Románia és Bulgária schengeni övezethez csatlakozásában, amire az unió szeptemberben tér vissza, „remélhetőleg jó hírrel” – mondta Martonyi.
Mint várható volt, Martonyi Jánosnak ismételten kérdéseket tettek fel a médiatörvényről, az alkotmányról és arról, hogy nem lepődtek-e meg az ezek által kiváltott éles vitákon. A külügyminiszter azt felelte, ekkora vitára nem számítottak, de ez azt mutatja, a belpolitika teret nyert az EU-ban, amit alátámaszt az, hogy ezekről az ügyekről az EP-ben pártpolitikai törésvonalak mentén szavaztak. Majd azt mondta: a demokráciának része, ha egyesek valamit nem szeretnek, mások szeretik, és erről vita van, mint ahogyan az megtörtént a kereszténységre való utalással a magyar alaptörvényben.