Meghazudtolták Ronald Reagant

Az amerikai világlap, a Wall Street Journal mind európai, mind amerikai kiadásában Orbán-idézet („Egy Ronald Reaganre van szükségünk”) lett a címe egy véleménycikknek, amelyet az Egyesült Államok igen tekintélyes, konzervatív publicistája, Peggy Noonan, Reagan elnök volt beszédírója jegyzett. A cikk arról szól, hogy a néhai Ronald Reagan amerikai elnököt Varsótól Budapesten át Prágáig miként tisztelik még ma is a kommunista világrendszer széthullásában játszott kulcsszerepe miatt.
Peggy Noonan – aki a Reagan-szobor leleplezésekor Budapesten járt – idézi cikkében, mit mondott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Horváth János országgyűlési képviselő és Orbán Viktor miniszterelnök Reagan elnökről. Valamint egy név nélkül maradt országgyűlési képviselőt, aki az újságírónő kérdésére azt állította, hogy a magyarokban nem maradt keserűség, amiért az Egyesült Államok ’56-ban katonailag nem segített Magyarországon.
Ami nemcsak a valóságnak nem felel meg, de ellentétes mindazzal, amit Reagan elnök gondolt Eisenhower akkori amerikai elnök magatartásáról, aki golfjátékát sem szakította meg, amikor értesült a magyar forradalom kirobbanásáról.
Ronald Reagant egész életében bántotta a magyar forradalmárok Washington részéről történt cserbenhagyása. Amint azt egy oregoni középiskolásoknak a hatvanas évek közepe felé tartott beszédében mondta: „vajon az emberi lelkiismeret ezer év múlva hallani fogja-e ezt a kiáltást?” Mármint azt, amikor a Nagy Imre-kormány a szovjet invázió láttán a világ civilizált népeihez fordult segélykiáltással.
Az elnök az 1956-os forradalom tizenharmadik évfordulóján pedig egy találkozón azt kérdezte: „Tényleg mondhatja azt bárki, hogy érdekünkben állt akkor ölbe tett kézzel ücsörögni, amikor Magyarországon kihalt a fény?”