Válságtanács a görögökről

A tervek szerint ma véget érő, sürgősségi ülés kezdődött Brüsszelben tegnap délután a görög helyzetről úgy, hogy már az Olaszországot terhelő államadósság is válsághelyzetet eredményezhet. A hírek hatására a forint is tovább gyengült, míg a svájci frank új történelmi csúcsra erősödött az euróval szemben, az arany euróban számított ára pedig minden korábbinál magasabbra emelkedett.

A válságtanácsot Herman Van Rompuy, az Európai Unió elnöke hívta össze, és azon az unió legbefolyásosabb vezetői vesznek részt. A belga fővárosba érkezett Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezeti pénzügyminiszteri csoport vezetője, és Van Rompuy-ön kívül részt vesz rajta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, valamint Olli Rehn pénzügyi biztos, de megérkezett Charles Dallara, egy lobbicsoport, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet ügyvezető igazgatója is.
A hírek szerint az európai vezetők most már hajlanának annak elfogadására, hogy a görög kormány ne fizessen egyes kötvényekért egy olyan általános mentőterv részeként, amelynek révén az ország teljes adóssági szintjét kezelhető mértéken tartanák.

*

Ezzel együtt a kettős veszély igen jelentős. Egyre nagyobb a félelem, hogy az előbb vázolt tervben nem születik megállapodás és hogy Róma válhat az euróövezet adósságválságának legújabb áldozatává.
Az elkövetkező időszakban a Berlusconi-kormánynak 120-130 milliárd euró közötti értékben kell forrást bevonnia a piacról a lejáró adósság megújítására, de az olasz államkötvények kockázati felára pénteken rekordmagasságot ért el az euró bevezetése óta.
Egyre nő a félelem attól, hogy ellehetetlenül az olasz államadósság piaci finanszírozása, ami azt jelenti, hogy ők is az euróövezeti társállamok, valamint a Nemzetközi Valutaalap segítségére szorulnak, amit már nem bírna el a mentőalap. Ezért az EKB azt javasolja, hogy kétszerezzék meg a pénzalap forrásait 1500 milliárd euróra.
Európa gazdag kormányainak vezetői arra törekednek, hogy azt Görögországra, Írországra és Portugáliára korlátozzák. E három ország eddig 273 milliárd euró értékű mentőcsomagot kapott, ami nem túl jelentős a teljes euróövezet pénzügyi forrásaihoz képest.
Spanyolországot tekintik a válság következő lehetséges dominójának, de Madridnak eddig sikerült fenntartania piacról történő finanszírozását fiskális reformok végrehajtásával. Ha azonban akár Spanyolországnak, akár Olaszországnak – nem beszélve arról, ha a kettőnek egy időben – lenne szüksége mentőcsomagra, akkor az euróövezetre nehezedő nyomás drámai módon megnőne.
A tanácskozásra összegyűlt vezetők idegességüknek még a látszatát is el akarják kerülni. Még azt sem mondták egyértelműen, hogy a tanácskozás máig eltart. Rompuy szóvivője pedig azt mondta, hogy nem is válságülésről, hanem „koordinációs ülésről” van szó.
Olaszország legnagyobb bankjának, az Unicredit SpA-nak a részvényei pénteken 7,9 százalékkal zuhantak részben azért, mert sokan aggodalommal várják, mi történik pénteken, amikor nyilvánosságra fogják hozni az európai bankok nyomáspróbájának eredményét.
Ezzel párhuzamosan az is aggodalmat kelt, hogy Silvio Berlusconi miniszterelnök és pénzügyminisztere, Giulio Tremonti között nő a feszültség. Olyannyira, hogy hírek szerint az előbbi az utóbbit ki akarja szorítani hivatalából.
Görögország már kap 110 milliárd euró nemzetközi kölcsönt, de ez nem változtatta meg a piac azon várakozását, hogy Athén végül is nem tudja majd adósságát visszafizetni. Az euróövezet magas rangú tisztségviselői azért is aggódnak, mert húzódik a második, az elsővel egyenlő nagyságú mentőcsomag jóváhagyása Görögországnak.
A német, a holland, az osztrák és a finn kormány azt követeli, hogy a bankok, a biztosítók és a görög államkötvények egyéb magánbirtokosai Athén megmentésének költségéből vállaljanak részt, de ezen a téren sem történt előrehaladás az elmúlt hetekben.