A fiatalítás a túlélés záloga

Csak akkor van reális esélye a magyar vidék megmaradásának, ha nyugat-európai példára fejlesztjük és támogatjuk a mezőgazdaságot, a gazdákat, különösen a fiatal gazdákat, a családi gazdálkodókat, ha képesek vagyunk a vidéken élők számára munkalehetőséget nyújtani, a szükséges infrastrukturális, oktatási, egészségügyi feltételeket megteremteni. Elszomorító tény, hogy a magyarországi gazdálkodóknak mindössze 6,8 százaléka fiatalabb 35 évesnél. Az Európai Bizottság 2005-ös adatai szerint ugyanez az arány Lengyelországban 15,4 százalék, Ausztriában pedig 12 százalék. A Gyurcsány–Bajnai-korszak kormányai nem fektettek kellő hangsúlyt arra, hogy az Európai Unió által meghirdetett támogatási formák – így például a mezőgazdasági termelők gazdaságátadáshoz nyújtott támogatása – révén a hazai gazdatársadalomban a fiatalok arányát növeljék.
Az Európai Unió prioritásának tartja a fiatal gazdák felkarolását, és ehhez számos kiindulási alapot nyújt. Ezeket be kell építeni a magyar támogatási rendszerekbe. A megreformált közös agrárpolitika egyik célkitűzése az, hogy segíteni kell a mezőgazdasági termelői generáció megújítását. Szomorú, hogy a kormányváltást megelőzően nem volt meg a kormányzati akarat, hogy az EU fiatal gazdálkodókat támogató intézkedéseit hatékonyan átültessék a hazai gyakorlatba. Segíteni kell a fiatal gazdálkodókat abban, hogy gazdaságaikat elindítsák, cél kell legyen továbbá a korszerkezetváltás elősegítése a mezőgazdasági munkaerő életkor szerinti megosztásának javításával. Ezáltal segíthető elő a mezőgazdasági tevékenységek fenntarthatósága. Az új nemzedéket vidéken hatékony támogatási rendszerrel arra kell ösztönözni, hogy ne szakadjon el ősei létformájától, hanem folytassa az évszázados hagyományt, amit a termőföld megművelése jelent – és ez nem kizárólag gazdasági, de kulturális és nemzeti örökségvédelmi kérdés is egyben. A magyar mezőgazdaság versenyképessége elsősorban azon múlik, hogy a rendelkezésre álló támogatások végső soron az öngondoskodás, a saját lábon állás irányába vezessék a hazai gazdatársadalmat. A mindenkori kormánynak felelőssége van abban, hogy az Európai Unió által nyújtott támogatási formákat a lehető legteljesebb mértékben kiaknázza, erejéhez mérten hazai forrásból kiegészítve a magyar gazdatársadalom, különösen a fiatal gazdák versenyképességének érdekében.
Az elmúlt nyolc esztendő szocialista kormányaival szemben nem a nagyüzemi módon megművelt nagybirtokokat, hanem a családi gazdaságokat, a kis- és középbirtokokat kell elsősorban támogatni, a mezőgazdasági termelés hatékonyságának megítélésében pedig a profit mellett számos egyéb szempontot is figyelembe kell venni. A mi generációnk – tekintettel arra, hogy gondolkodásunkat nem determinálják átélt történelmi tragédiák – képes lehet arra, hogy előítéletektől mentesen kövesse a fejlett agrárországok előremutató példáit a termelői összefogás terén. A fiatal gazdáknak állami ösztönzéssel, megfelelő támogatási formákkal segítve az élen kell járnia az önkéntes termelési és értékesítési társulatok létrehozásában, hogy ezzel is modernebbé és így versenyképesebbé váljon a hazai mezőgazdaság.

A szerző a Fidelitas mezőgazdasági
és vidékfejlesztési kabinetjének vezetője

A magyar vidékfejlesztésről folyó vitában megjelent írások: Ángyán József: Új nemzeti vidékstratégia (vitaindító, június 10.); Wagenhoffer Zsombor: Szerezzük vissza belső piacainkat! (június 20.); Németh István: Életképes kistérségek, patrióta szemlélet (június 20.); dr. Molnár Rezső: A mezőgazdaság jövőképe (június 25.); dr. Keve Tibor: Gazdakörök szervezése és a magyar vidék (június 30.); Csudai Endre: A monopolizált piac nem piac (július 8.); Paál Sándor: Előtérben a hagyományos fajták termesztése (július 18.); Bogár László: A mostani válaszúton dől el minden (július 20.); Nagy Ferenc József: Rákosi és Kádár szelleme még itt lebeg (július 20.); dr. Roszík Péter: A gazdatársadalom újra bizakodik (július 23.); Tömöri Balázs: A mérgező szupergyomokkal folytatott harc ára (július 23.); Dóczi Kálmán: Hogyan jutottunk idáig? (július 26.); Hubai Imre Csaba: A földtörvény nemzetbiztonsági tényező (augusztus 9.); Móczár Béla: Szolgáló kamarát, szolgáló hivatalt! (augusztus 9.).