Tudta, hogy már egy Suzuki Vitarával is tilos felhajtani a Szabadság hídra?

Rengeteg népszerű autóval tabu a terelt M1-es sztráda belső sávja is. Egy fontos szabály, amit kevesen ismernek.

Fotó: Nagy Zoltán

Kétévente nagyjából egy centiméterrel nő az új autók szélessége az Európai Unióban és Nagy-Britanniában, főleg a SUV-ok térnyerése miatt, állapította meg a T&E (Transport&Environment) szervezet tanulmánya. Mindez nem csak azért probléma, mert a járművek nehezebbé teszik a (főleg régebbi építésű) parkolók és mélygarázsok használatát, hanem sok modell, főleg a nagyobb kategóriákból egyszerűen az utakra is túl behemót. A kerékpárosok előzésénél például nehéz tartani velük a megfelelő oldaltávolságot, amelyet nálunk ugyan nem számszerűsít a KRESZ, de a szakemberek lakott területen belül egy, azon kívül pedig másfél métert szoktak ajánlani. 

Külföldön olykor méterben határozzák meg az oldaltávolságot, Romániában kötelező a bal kerekekkel átlépni a felezővonalat
(Fotó: ZAOL.hu)

Amúgy a személyautók maximális szélességére nincsen külön hazai vagy uniós előírás, hanem a buszokra és teherautókra szabott 2,55 méteres általános gépjárműértéken belül kell maradniuk. Akad ugyanakkor jó néhány olyan útszakasz, amelyet a közútkezelő külön korlátoz, és ezekre nem hajthatnának be a „túlméretes”, a legszigorúbb esetben 2,0 méternél szélesebb autók vezetői. Ilyen például a Szabadság híd egy-egy forgalmi sávja is, amelyeket egyik oldalról a villamossínek, a másikról a régi hídszerkezet padkával védett elemei korlátoznak – átépítésre nem is lenne mód. 

Hasonló szabályok vonatkoznak az autópálya-építéseknél a tipikusan sárga színnel kijelölt terelt sávokra is, amelyekkel mostanában az M1-es, illetve az M7-es sztrádán is gyakran találkozhatunk. Ilyenkor nem a megszokott 3,75 méter széles, hanem jelentősen szűkített sávokat alakítanak ki: a teherforgalomra szabott külsők még hagyján, de a belsők meglehetősen karcsúak, így ezeket rendszerint csak a legfeljebb 2,0 (vagy jobb esetben 2,1 méter) széles autók használhatják, amiről a terelés elején mindig külön KRESZ-tábla tájékoztat. 

Örökös vita folyik 2,0 helyett 2,1 méteres korlátozásról, de ez a furgon itt akkor sem lehetne a belső sávban
(Fotó: Kantonspolizei Zürich)

Kétségtelen, hogy nálunk viszonylag ritkán akadnak fenn rendőri rutinellenőrzésen speciális sávok használatához túl széles személyautók, de balesetnél eljön az igazság pillanata, legyen szó akár egy sztráda terelt szakaszáról, akár a Szabadság hídról vagy más szélességkorlátozott útszakaszról. A szabályok szerint ugyanis a megengedett maximális szélességet nem a karosszéria, hanem a két kihajtott visszapillantó tükör széle közötti távolság jelenti, ami sok gyártónál nem alapértelmezettként (vagy egyáltalán nem) szerepel a műszaki adatok között, már, ha valaki egyáltalán megkeresi azokat. 

Olyan opció nincsen, hogy a hídon vagy a terelésnél behajtjuk a tükröket - tilos úgy hajtani, és a teljes szélesség számít
 (Fotó: Toyota)

Sajnos a magyar forgalmi engedély sem ad ehhez támpontot, abban ugyanis csak tömegek szerepelnek, méretek nem. Márpedig a ma kínált új autók 70 százaléka mindenestől felette jár a 2,0 méteres értéknek. Vegyük például Magyarország egyik kedvencét, a Suzuki S-Cross modellt! A hazai honlapon elérhető adatok szerint a kocsi 1785 mm széles, ám némi kutakodással kiderül, hogy tükrökkel együtt 2045 mm-es, vagyis a fent említett utak már tabunak számítanak, és hajszál híján a szintén esztergomi Vitara is túlméretes. Ugyanez igaz a cégek körében igen kedvelt Skoda Octaviára is, és még hosszan folytathatnánk a felsorolást. 

Népszerű és megfizethető a Dacia Duster, illetve a Suzuki S-Cross. Tükrökkel együtt mindkettő szélesebb két méternél
(Fotó: Stefler Balázs)

Alighanem kijelenthető, hogy az autósok többsége nem rosszhiszeműen szegi meg a szabályt, amelyet egyébként több szervezet, köztük az ADAC (német autóklub) is kifogásol, és a sztrádákon legalább 2,1 méteres terelt sávokat ajánl. De hogyan tudjuk meg autónk szélességét? Nos, akad néhány (sajnos nem teljes körű) adatbázis, érdemes lehet egy pillantást vetni a felhasználói kézikönyvre, vagy elővehetjük a mérőszalagot is. Talán a legegyszerűbb interneten rákeresni az autó típusnevére „szélesség tükrökkel” kifejezéssel, lehetőleg angolul vagy németül – és a mesterséges intelligencia is segíteni fog, csak az évjáratra/modellgenerációra fontos ügyelni.

Régen jóval keskenyebbek voltak a személyautók, és hiányzott róluk a jobb tükör, így ismeretlen volt a probléma
(Fotó: Fortepan/Rubinstein Sándor)