Molnár Péter ugyanakkor egy érdekes tendenciát tapasztal, amit több, külföldi borvidékeken dolgozó borász is megerősített:
a prémium borok értékesítése jobban nő, mint az átlagos vagy az alsó kategóriájúaké. Vagyis a prémium piac kevésbé árérzékeny, ott a legtöbb esetben nem tapasztalható csökkenés.
Ez a fehérborokra igaz, a vörösboroknál általánosan szűkül a piac, mindenesetre a tokaji aszúborok számára ez jó hír.
A piaci kényszerekkel ellentétben a szőlő aranyszínű sárgasága betegség eddig nem jelent meg a Tokaji borvidéken. Az országban viszont már óriási károkat okoz, hiszen már 13 vármegye 15 borvidékében mutatták ki a fertőzés jelenlétét. Főképp a nyugat- és dél-magyarországi területeken terjedt el, azon belül is a zalai borvidéket. A helyzet súlyosságát érzékelték Tokajban is ezért a borvidék hegyközségi tanácsa megalakította a fitoplazma munkacsoportot, amelyben a borászok mellett kutatóintézeti szakemberek is tagok. (A szőlő aranyszínű sárgasága fitoplazma betegség, amely az amerikai szőlőkabóca révén terjed.) Folyamatosan monitorozzák az ültetvényeket, hogy már az első tünetek megjelenésekor be tudjanak avatkozni.
Mivel a betegség terjedésében nagy szerepe van az elhagyott ültetvényeknek, ahol nincs védekezés a szőlőkabóca ellen, ezek felszámolása fontos feladat lenne, amire helyben egy stratégiát dolgoznak ki, illetve megszervezik a betegség terjesztésében vektorként közrejátszó amerikai szőlőkabóca elleni védekezést.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!