Beindult az aszúsodás a Tokaji borvidéken

Ígéretes az idei évjárat a Tokaji borvidéken, ahol más régiókkal ellentétben nem okozott károkat a szőlőtermésben az aszály. Már a szüret derekán járnak, és most abban bíznak, hogy az időjárás továbbra is kedvező lesz, és bőven szedhetnek aszúszemeket is.

A Tokaji borvidéken most a szüret derekán járnak, amely egyébként augusztus végén indult a pezsgő, illetve a száraz borok készítéséhez szükséges szőlőkkel – mondta lapunknak Molnár Péter, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnöke, a Patricius Borház Zrt. birtokigazgatója. Néhány helyen ez még tart, de alapjában véve az e termékekhez szükséges szőlőket már leszüretelték. Az eddigi tapasztalatok alapján az idei évjárat jó lehet, szép ízvilágú és savakban gazdag borokkal. A szeptemberi esőknek köszönhetően többi ültetvényben is elindult az aszúsodás is.

A szüret közepén járnak a Tokaji borvidék szőlősgazdái (Fotó: DPA/Arne Dedert)

Ahhoz, hogy az idei egy valóban erős aszús évjárat legyen, speciális időjárási körülményekre van szükség: párás reggelekre és napsütéses nappalokra. Ahogy ezt az éghajlatváltozással összefüggésben Molnár Péter már kifejtette: a Tokaji borvidék számára a változó éghajlati körülmények miatt egyrészt előbbre hozták a szüretet, ami ott nagyobb termésbiztonságot jelent, az aszúk minőségét is pozitív iránya befolyásolhatják. A nagyobb hőösszeg és a napsütéses órák száma miatt bőségesebb cukorfelhalmozódás is, így az aszúsodás elindulásakor magasabb lehet a cukortartalom a bogyókban, és jobb minőségű aszú képződhet.

Tokaj abban is különbözik az ország többi borvidékétől, hogy a csapadékellátottsága idén megfelelő volt. Más régiókban az aszály kifejezetten visszavetette a leszüretelhető szőlő mennyiségét, de Tokajban – attól függetlenül, hogy itt nem volt szárazság – a hegyközségi tanács elnöke szerint mennyiségről még korai lenne beszélni.

A termelőknek nagyon fontos, hogy a szőlő felvásárlási árai magasabbak, mint a korábbi években. 

Ez persze fajtától és felvásárlótól is függő mértékű emelkedést jelent, a száraz borok alapanyagánál általában 150–190 forint a kilónkénti ár, de a szórás nagyon nagy, így előfordult 250 forintos felvásárlási ár is. Ha mégis a nagy átlagról kell beszámolni, akkor körülbelül 10 százalékos a felvásárlási ár emelkedése.

A nagy szórás jellemző a belföldi és az export átadási árak növelésére is, attól függően, hogy az adott pincészet kiknek és mely exportpiacokra szállít. Nagyon nagy a piaci verseny és az áremelési törekvéseket az sem erősíti, hogy sok országban csökken a borfogyasztás. A borászok költségei azonban folyamatosan emelkednek, és nemcsak az alapanyag ára, hanem nőnek a termeléshez szükséges inputok és a munkaerő költségei is, számukra tehát egyértelmű gazdasági kényszer az árak emelése.

Molnár Péter ugyanakkor egy érdekes tendenciát tapasztal, amit több, külföldi borvidékeken dolgozó borász is megerősített: 

a prémium borok értékesítése jobban nő, mint az átlagos vagy az alsó kategóriájúaké. Vagyis a prémium piac kevésbé árérzékeny, ott a legtöbb esetben nem tapasztalható csökkenés.

Ez a fehérborokra igaz, a vörösboroknál általánosan szűkül a piac, mindenesetre a tokaji aszúborok számára ez jó hír.

A piaci kényszerekkel ellentétben a szőlő aranyszínű sárgasága betegség eddig nem jelent meg a Tokaji borvidéken. Az országban viszont már óriási károkat okoz, hiszen már 13 vármegye 15 borvidékében mutatták ki a fertőzés jelenlétét. Főképp a nyugat- és dél-magyarországi területeken terjedt el, azon belül is a zalai borvidéket. A helyzet súlyosságát érzékelték Tokajban is ezért a borvidék hegyközségi tanácsa megalakította a fitoplazma munkacsoportot, amelyben a borászok mellett kutatóintézeti szakemberek is tagok. (A szőlő aranyszínű sárgasága fitoplazma betegség, amely az amerikai szőlőkabóca révén terjed.) Folyamatosan monitorozzák az ültetvényeket, hogy már az első tünetek megjelenésekor be tudjanak avatkozni. 

Mivel a betegség terjedésében nagy szerepe van az elhagyott ültetvényeknek, ahol nincs védekezés a szőlőkabóca ellen, ezek felszámolása fontos feladat lenne, amire helyben egy stratégiát dolgoznak ki, illetve megszervezik a betegség terjesztésében vektorként közrejátszó amerikai szőlőkabóca elleni védekezést.