A Tokaji borvidék felkészült a klíma és a piac változásaiból fakadó kihívásokra – erről beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke ifjabb Szepsy István mádi borásszal a Kék bolygó című podcast adásában. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Földön tavaly a felmelegedés átlépte a kritikusnak tartott másfél fokot, s felvetette: mit jelent ez a Tokaji borvidék számára. Ifjabb Szepsy István elmondta: a melegebb klíma kedvez a száraz fehér borok, például a furmint, hárslevelű termesztésének. Ez a borfajta 20-25 éve honosodott meg a környéken. Már a termés harmadát ez adja, s ez a legversenyképesebb. Ugyanakkor az aszú marad a „borok kaviárja”, ennek a borvidéknek ez marad az exkluzív terméke. A szakember arra hívta fel a figyelmet: a tokaji aszú szakmai körökben az Egyesült Államoktól Kínáig világhírű, az általános borfogyasztók körében azonban már csak mennyiségi okokból sem.
Az egész magyar bortermelés 60 ezer hektáron zajlik, ugyanakkor csak a Bordeaux-i borvidék 130 ezer hektár. A Tokaji borvidék egész éves termelése pedig New York és agglomerációja egyhavi borfogyasztásának felel meg.
Áder János megjegyezte, hogy általában, és különösen a fiatalok körében csökken a borfogyasztás, pedig a magyar borok egyre jobb minőségűek, ezért érdemes népszerűsíteni a kulturált borfogyasztást.
A borász elmondta: egyre nagyobb a kínálat, és manapság inkább a minőségi borokat keresik. Sokat változott a technológia is, nagy a termékfejlesztési verseny. Ifjabb Szepsy István beszélt arról is, hogy apja 1989-ben újraalapította a több évszázados borászati hagyományokkal rendelkező család pincészetét. Hozzátette: sokat fejlődött a borászat technológiája, és ennek köszönhetően könnyebb kiküszöbölni az évjáratok különbségeit, ami csökkenti a bortermelés kockázatát, ugyanakkor hátránya, hogy a bor elveszti termőhelyi jellegzetességeit.
A bor kiemelt minőségét pedig éppen a termőhelyi jelleg megjelenése adja. Ez jellemző a Tokaji borvidékre is. A minőségi bortermelést segíti a hozamkorlátozás is: hektáronként akár 15 tonna szőlőt is lehetne termelni, de a minőség érdekében 4-5 tonnánál nem szabad többet – fűzte hozzá. Ettől nő a fürtök ásványianyag-tartalma és erőteljesebben jelentkezik a termőhelyi jelleg is – jegyezte meg ifjabb Szepsy István.
