Milyen forrásokból tudják megrendezni a fesztivált most, hogy a főtámogatóra már nem számíthatnak?
– A Nemzeti Erőforrás Minisztérium kormányzati forrásból 35 millió forint támogatást nyújtott a fesztiválnak – jobbára ebből vagyunk kénytelenek gazdálkodni. Azt azért meg kell említeni, hogy az az Antenna Hungária szállt most ki, amelyik 2004-ben, amikor az Interkultur Hungaria Nonprofit Kft. vette át a szervezést, még magyar tulajdonban lévő cégként kiállt a fesztivál folytatása mellett. Példaértékű volt ez a szerepvállalás.
– Mennyire kellett meghúzni a nadrágszíjat?
– Kevesebb helyszínen kevesebb programra futja, öt nappal kevesebb idő alatt. Ez azonban általános helyzet. Sajnos pont azok a rendezvények, művészeti együttesek kerülnek most kilátástalan helyzetbe, amelyek eleve kevés pénzből gazdálkodtak. A rendszerváltás előtt kialakult események stabil pozícióban vannak mind a mai napig, míg a többiek az állandó túlélésért harcolnak. A Zempléni fesztivált létrehozó Liszt Ferenc Kamarazenekar egy szegény időszakban nagy odaadással és lelkesedéssel indította el a rendezvényt, amely akkoriban hiánypótló volt. A fesztivál tőkéje az ő nemzetközi kapcsolataik és az ő tudásuk volt, a pénzügyi háttér már akkor is minimális volt, és ez nagyjából sajnos így is maradt. A Zempléni fesztivált a 40-50 millió forintból gazdálkodó események között tartják számon, holott tavaly csaknem 100 milliós költségvetése volt. Eközben az évek alatt létrejöttek olyan eseménysorozatok, amelyek ennek sokszorosából gazdálkodhatnak. Ez a különbség sajnos nem áthidalható. Az ilyen volumenű eseményeket illetően Magyarországon nagy probléma az is, hogy egyetlen olyan fesztivál sincs, mint például a Salzburgi Ünnepi Játékok, amely két-három évre előre meg tudja hirdetni a programjait. A hazai rendezvények nagy része még a megnyitó pillanatában sem tudja, mennyi pénzből lehet egyáltalán gazdálkodnia.
– Mit gondol, mégis mi a legfontosabb, amit sikerült elérni az elmúlt húsz évben?
– A Zempléni fesztivál sokak szívügye lett az idők folyamán, láthatóbbá tette a régiót a turisztikai térképen. Az utóbbi hét évben a fesztivál erős profilt kapott. Megsokszoroztuk a nézőszámot, a bevétel is jelentősen nőtt. Az általam vezetett Budafoki Dohnányi Zenekarnak, amely bázisegyüttese a fesztiválnak, jelentős törzsközönsége van. Szerencsére jönnek utánunk.
– Van hosszabb távú hatása is a fesztiválnak a régió kulturális életére?
– Igyekszünk bevezetni újításokat, de be kellett látni, hogy más ritmusú, léptékű kulturális élete van ennek a régiónak, mint a fővárosinak. Az elmúlt két évben szerveztünk évközi fesztivált is, de erre idén nincs lehetőségünk. Azon dolgozunk, hogy kiépüljenek a helyi kulturális élet keretei. A helyi értéket kell helyzetbe hozni. Persze nem lehet minden kistelepülésen profi együttest működtetni, de ha sikerül motivációt teremteni, el fog indulni valami.
– Lesz változás a Zempléni fesztivál megszokott minőségi programjában?
– A program az anyagi nehézségek ellenére a maga nemében idén is erős, bár ebben az évben nem tudunk előrukkolni saját produkcióval. Hozott anyagból dolgozunk. Szerencsére sok nagy művész elkötelezett híve a fesztiválnak, például az idén Rost Andrea és Miklósa Erika is velünk lesz.
– A Budafoki Dohnányi Zenekart is érintik az elvonások?
– A zenekar gyakorlatilag működésképtelen. A még érvényben lévő előadó-művészeti törvény teljesen indokolatlan módon csaknem hetvenmillió forintot vont meg egy olyan együttestől, amely így is feleannyi pénzből gazdálkodik, mint a hasonló zenekarok, miközben minden mutatója megegyezik, vagy adott esetben magasabb a többi zenekar teljesített értékénél. A saját bevételünk miatt tudunk még egyáltalán létezni – a tavalyi költségvetésünk bő harmadát adta. Az önkormányzat nem tud több kockázatot vállalni, hiszen már így is erején felül teljesít támogatásban. Egy ilyen nagyságú együttes biztonságos működéséhez legalább háromszázmillió forintos keret kellene.
origo.hu
Ifj. Lomnici nagy titkot árult el: ezért támogatja Orbán Viktort
