A Nestlé is szenved a svájci franktól

Már a svájci vállalatoknak is egyre terhesebb az erős svájci frank, tegnap az ottani jegybank egy hét után ismét beavatkozott a piaci folyamatokba az árfolyam gyengítése érdekében. Az efféle próbálkozások az utóbbi időben csak kisebb és átmeneti hatással jártak, a befektetők mindaddig tolonganak a svájci fizetőeszközért, amíg a piacon zűrzavar uralkodik.

Nagy Vajda Zsuzsa
2011. 08. 20. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tizenhárom százalékkal kisebb nyereséget ért el a Nestlé az első fél évben, mint egy évvel korábban – tette közzé a svájci központú vállalat tegnap. Elsősorban az erős svájcifrank-árfolyam az oka annak, hogy a világ legnagyobb élelmiszer-ipari cége 750 millió frankkal alacsonyabb adózott nyereséget könyvelt el. Ez jól mutatja, hogy a befektetők étvágya az alpesi fizetőeszközre már a svájci gazdaságot, főképp az exportáló cégeket is veszélyezteti. A drága frank kedvezőtlenül befolyásolja a gazdasági növekedést, és munkahelyek is veszélybe kerülhetnek miatta. A tíz nappal ezelőtt megjelent úgynevezett KoF indikátor – amely széles körben méri a svájci gazdaság kilátásait – másfél éve a leggyengébb értéket mutatta.
A svájci jegybank próbál is tenni annak érdekében, hogy leszorítsa a már majdnem az euró értékével egy szinten álló svájci frank árát. Tegnap a központi pénzintézet 40 milliárdos likviditásbővítő intézkedést jelentett be, aminek hatására a kedd késő esti 274 forint körüli árfolyamról 263-ra esett vissza az alpesi fizetőeszköz értéke. Kérdés azonban, hogy mennyire lehet tartós hatása a beavatkozásnak, ugyanis az egy héttel ezelőtti, ennél nagyobb mértékű (50 milliárdos) ugyanilyen intézkedés, amelyet még kamatcsökkentés is kiegészített, nem volt képes féken tartani az árfolyamot. Tegnap délután az esetleges újabb leminősítések hírére máris 267 fölé drágult a frank.
– A svájci jegybank intézkedésének a lényege az, hogy a nagy svájcifrank-keresletre kínálatot teremt. Ez egy közvetett eszköz, egyfajta csereügylet, devizát vesznek, például eurót frankért, amelyet a határidő lejártával vissza is vesznek – magyarázta a Magyar Nemzetnek Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője. Mint mondta, ezúttal nyílt piaci intervenció (frankeladás) nem történt, de a legutóbbi ilyen intézkedésnek nem is volt hatása, sokat veszített rajta a jegybank. A frank értékének esetleges rögzítésével kapcsolatban Kondrát megjegyezte, hogy az akkor lenne elképzelhető, ha az Európai Központi Bank is társulna ehhez. A rögzítés ugyanis oly módon történhet, hogy amikor az árfolyam eléri a sáv szélét, nagymértékben kell venni a devizát és eladni a frankot, aminek forrásszükséglete nagyon nagy.
A svájci frankban eladósodott hiteleseknek nagy megkönnyebbülést jelentene a frankárfolyam sávok közé szorítása, de a svájci jegybankelnök néhány nappal ezelőtti interjújában nem adott okot arra, hogy bízni lehessen ennek bevezetésében. Egyelőre az árfolyamot azok a befektetők határozzák meg, amelyek az Egyesült Államok leminősítése kapcsán kirobbant világpiaci pánik hatására menekülnek az általuk kockázatosnak ítélt befektetésekből, és kapkodnak Svájc pénzéért. Az ottani jegybank csak kisebb és inkább átmeneti hatást tud gyakorolni az árfolyamra. A svájci frank ára sem nőhet azonban a csillagokig, szakmai vélemények szerint jelentősen túl van már értékelve ennek a valutának az ára. Kondrát Zsolt szerint kétéves távlatban 220 forint alá kerül vissza a frank, s 1,3 frank fog érni egy eurót.
A forint kedd esti mélyrepülésének (274 körüli frankárfolyam) oka az volt, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed nem emelt kamatot. Ezzel Amerika központi pénzintézete azt üzente a piacnak, hogy nem tartja megalapozottnak a Standard & Poor’s leminősítését. A befektetők azonban másképp látják, s újra megrohamozták Svájc fizetőeszközét. A Fed azért tartja nulla százalék körül az amerikai kamatot, hogy a gazdaságot segítse, egyelőre újabb likviditásbővítő intézkedésről, „pénznyomtatásról” azonban nem döntött. Ám ez a jövőben, akár már a következő napokban esedékes lehet, Amerika épp a napokban tette egyértelművé, hogy korlátlanul fenntartja magának ezt a jogot. – A piacok eddig is irracionálisak voltak, most még inkább azok. Elképzelhető, hogy pszichológiai okok miatt vár a jegybank a likviditásfokozással – mutatott rá lapunknak Dedák István közgazdász, a Károly Róbert Főiskola tanára.
A piacon elterjedt a pletyka, hogy a Magyar Nemzeti Bank is nyílt piaci intervenciót hajtott végre a napokban, hogy az euró árfolyamát 275 forint alatt tartsa. Miközben a svájci jegybank az ilyen intézkedéseket bejelenti, a magyar központi pénzintézet nem ad ki információt; tegnap sem kívánta kommentálni a híreszteléseket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.