Atombombái miatt perelik Amerikát

A német parlament nagy többséggel megszavazta a búcsút a hazai atomerőművektől, amelyeket 2022-ig fokozatosan felszámolnak. Ugyanakkor az Egyesült Államok hadserege továbbra is nukleáris fegyvereket tárol Németországban. Ezek eltávolítását követeli a 68 éves Elke Koller.

Stefan Lázár
2011. 08. 11. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A német állam és a kormány ellen indított per mindeddig ismeretlen területre kényszeríti az igazságszolgáltatást. A múltban még soha nem történt kísérlet arra, hogy az atomfegyverek használatát bíróság segítségével akadályozzák meg. A pert indító Elke Koller, aki gyógyszerészként ment nyugdíjba, mindössze három kilométerre lakik a Rajna-vidék–Pfalz tartományban fekvő Bücheltől, a német légierő egyik bázisától, ahol az Egyesült Államok még mind a mai napig atombombákat tárol.
Az amerikaik nukleáris fegyvereinek állomásoztatása, azok mérete és helyszíne ugyan a szigorúan titkos kategóriába tartozik, de hadászati szakértők meglátása szerint a német hadsereg bücheli légi támaszpontjának területén húsz B–61 típusú atombombát raktároznak. Ezek mindegyikének a robbanóereje tizenháromszorosa annak a bombának, amelyet Amerika külön erre a feladatra felkészített bombázója dobott le a második világháború végén a japán városra, Hirosimára. Amióta Elke Koller tudomást szerzett a lakhelye közelében tárolt bombákról, nem érzi biztonságban magát, fél egy esetleges terrortámadástól, az egészségét fenyegető rizikótól. A magánkezdeményezésre indított bírósági eljárás során az atomfegyverek ellen dolgozó nemzetközi ügyvédi egyesület támogatja a nyugdíjas hölgyet. A szervezet képviselője utalt arra, hogy a per valóban jogtudományi újdonságnak számít, mivel a múltban még soha nem történt kísérlet arra, hogy az államnak megtiltsák atomfegyverek használatát. A Merkel-kabinetet képviselő ügyvéd a követelés elutasítására szólította fel a bíróságot. „Egy polgár nem írhatja elő a kormánynak, milyen védelmi politikát alkalmazzon” – hangoztatta Sylvia Spies és utalt arra, hogy a szövetségi állam mindent megtesz a lakosság védelmének az érdekében. Ezen túlmenően pedig Elke Koller keresete kizárólag feltételezésekre és félelemre támaszkodik.
A kölni közigazgatási bíróság előtt folyó per politikai hátteréről nemcsak az ellenzéki szocialisták és Zöldek gondoskodtak, hanem a kereszténydemokratákkal kormánykoalíciót alkotó liberálisok is, akik nem tartják kielégítőnek a német fegyverraktárak biztonságát, és egyhangúlag követelik az ott őrzött atomfegyverek végleges eltávolítását. Félelmüket alátámasztja az amerikai védelmi minisztérium legutóbb nyilvánosságra került jelentése, amely szerint az európai atomraktárak biztonsági rendszereinek, az épületeknek, a kerítéseknek és a világítóberendezéseknek az állapota nem kielégítő, feltétlenül modernizálásra szorul. E megítélés vonatkozik a német légierő bücheli bázisára is, ahol – két évtizeddel a hidegháborús időszak megszűnte után – a német Tornádó gépek pilótái még mindig gyakorolják az atombombák bevetését. A személyes biztonságáért és egészségéért aggódó asszony ügyében illetékes bírák – az egyedülálló per ellenére – gyors döntést helyeztek kilátásba.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.