Augusztusban döntenek

A közszolgálati életpályamodellek összehangolásáért felelős Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) jóváhagyta az érintett tárcák által kidolgozott, egyes életutakhoz kapcsolódó ágazati személyzeti stratégiákat – tudtuk meg.

A köztisztviselők, a rendvédelmi és a fegyveres dolgozók, illetve a hivatásos és szerződéses állományú katonák életpályamodelljének egységes javaslatáról várhatóan augusztus 31-én tárgyal majd a kormány – mondta lapunknak egy kormányzati tisztviselő. Amint arról június 29-én elsőként beszámoltunk, a közigazgatási, a nemzetgazdasági, a külügyi, a belügyi és a honvédelmi tárcának július 31-ig kellett elkészíteni az egyes életutakhoz kapcsolódó ágazati személyzeti stratégiákat. Ez a határidő előtt megtörtént, a KIM pedig jóváhagyta ezeket a modelleket. Amennyiben a kormány jóváhagyja a Navracsics Tibor által vezetett minisztériumban összedolgozandó egységes anyagot, akkor a tervek szerint szeptember elején sor kerülhet a szakmai, és érdek-képviseleti egyeztetésekre is. – Így ősszel a parlament elé kerülhet az egységes modellről szóló törvényjavaslat – közölte forrásunk.
Szintén a Magyar Nemzet számolt be elsőként a 140 ezer ember életútjának egységesítéséhez szükséges konkrét kapcsolódási pontokról. A birtokunkba került kormányzati előterjesztés alapján július 9-én írtuk meg, hogy a kabinet várhatóan négy fő karrierút bevezetését javasolja. A „katona típusú” köztisztviselők a végrehajtással, míg a „mérnökök” a tervezéssel foglalkoznának, az „ügyvédek” pedig tulajdonképpen a „vezetők” bizalmasai lennének.
Ez nem a végleges struktúra, de kiindulási alapot jelent az egységes elemzési folyamat kialakításában – idéztük korábban az anyag készítőit. Úgy tudjuk, hogy a korábbi tervekben még az szerepelt, hogy további fokozatok beépítésével körülbelül kétszáz munkakört hoznak létre. Információink szerint az egységesített végleges javaslatban ennél kevesebb szerepel majd. A tervezett változtatások a munkaköralapú rendszerre való átállást szolgálják, amelynek egyik célja az, hogy az illetményrendszer alapját képező illetményalap összegét öszszekapcsolják a makrogazdasági tényezők – GDP, államadósság, infláció – alakulásával. Annyit tudunk fizetni, amennyit teljesít az ország – indokolta a változtatások irányát kormányzati forrásunk.