Kevés kivétellel a munkavállalókra hátrányosabb szabályozást tartalmaz az új munka törvénykönyve tervezete; alig van a javaslatnak olyan szakasza, amely – ha apró eltérésként is, de – ne kedvezőtlenül érintené a munkavállalókat – így összegzi a nemzetgazdasági tárca nagy vihart kavart tervezetét a Liga és a kabinettel egyébként lojális Munkástanácsok. „A rabszolgatartás kézikönyve” címmel a kormány minden illetékesének elküldött 75 oldalas kritika szerint az új munka törvénykönyvében számos eddigi garanciális elem elveszíti garanciális jellegét, azoktól el lehet térni a munkavállalók hátrányára is – míg a jelenlegi szabályok csak a munkavállalók javára való eltérést engedik. A nemzetgazdasági tárca tervezete mindemellett nem teszi érdekeltté a munkáltatót a kollektív szerződés kötésében, mert lehetőséget ad arra, hogy azokat a kérdéseket, amelyeket jelenleg elsősorban kollektív szerződésben kell szabályozni, a munkáltató egyoldalúan meghatározhassa. Ilyen például a munkaidő, a munkarend, a munkaidőkeret kérdése, a leltárfelelősség szabályainak, a rendkívüli munkavégzés éves felső határának a meghatározása, illetve, hogy a túlórapótlékot szabadidővel válthassák meg.
A Liga és a Munkástanácsok szerint a szakszervezetek aktivitása ellen hat az eddigi szakszervezeti jogosítványok, kedvezmények megszüntetése, illetve szűkítése. Ilyen például a véleményezés, a kifogás, az ellenőrzési jog, a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmének megszüntetése, vagy hogy a munkáltató maga dönthetné el, melyik szakszervezettel köt kollektív szerződést. A két konföderáció a szociális biztonság gyengítésének tartja az átlagkereset fogalmának eltörlését, a munkáltató kártérítési felelősségének korlátozását, a felmondási tilalmak megszüntetését, a munkavállaló teljes kártérítési felelősségét. Ilyen továbbá, hogy a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén sincsen továbbfoglalkoztatási kötelezettség, elmaradt munkabér helyett pedig legfeljebb tizennyolc havi távolléti díjnak megfelelő összegű kártérítés jár.
A Liga és a Munkástanácsok felhívja a figyelmet arra, hogy a nemzetgazdasági tárca javaslata lényegesen kibővíti a munkavállaló személyes adatai harmadik személyek részére történő átadásának lehetőségét. Az adatokat a „munkaviszonyból származó kötelezettségek teljesítése érdekében” a munkáltató a munkavállaló hozzájárulása nélkül is átadhatja adatfeldolgozó cégeknek.
Az érdekvédők rendkívül aggályosnak tartják a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő magatartásának ellenőrzésére vonatkozó szabályozást, amely a munkavállaló személyhez fűződő jogainak védelmét a legkisebb mértékben sem biztosítja. A rendelkezés ugyanis lehetővé teszi a munkavállaló magatartásának ellenőrzését akár a munkaidőn és munkahelyen kívül is. Sőt, a munkáltató úgy alkalmazhat technikai eszközt a munkavállaló ellenőrzésére, hogy ahhoz a munkavállaló hozzájárulása nem szükséges. A Liga és a Munkástanácsok mindemellett aggályosnak tartja, hogy az új munka törvénykönyve koncepciója nem tartalmazza az egészséges és biztonságos munkakörülmények biztosításának követelményét, ahogyan nem tartalmazza a bérfizetési, a munka megszervezésére és irányítására vonatkozó, illetve a munkavégzéshez szükséges ismeretek biztosításának kötelezettségét sem.
– A tervezet a munkajogot egyértelműen a polgári joghoz kívánja közelíteni, figyelmen kívül hagyva a munkaviszony sajátos természetét, a munkáltató és a munkavállaló eltérő érdekérvényesítési helyzetét, azaz a munkáltató erőfölényét. Ezzel egyidejűleg azonban a munkáltatói főkötelezettségek körét szűkíti, míg a munkavállalói kötelezettségeket szigorítja, valamint a munkavállalókkal szemben alkalmazható hátrányos jogkövetkezmények lehetőségét az eljárási garanciák biztosítása nélkül tágítja – áll a Liga és a Munkástanácsok kritikájában.
origo.hu
Magyar Péternek és az RTL-nek már nem fontos az árvíz
