Fényfüggöny

Augusztus huszadikától új látványossággal gazdagodik Budapest: átadják az Országház új, <br />a Duna felőli oldalt kiemelő díszvilágítását. Eddig esténként csak a kupola kapott fényt <br />(ezt még a hetvenes években alakították ki), ám mostantól 682 darab meleg sárga színű <br />fényforrás gondoskodik arról, hogy ne csak az esti budai panoráma legyen világhírű.

Hétfő éjjel egy óra után eddig soha nem látott látványban lehetett része annak, aki a Batthyány tér környékén sétált. Először teljesen lekapcsolták a Parlament világítását (ez eleddig a kupolát jelentette és pár izzót az árkádok alatt), majd lassan felizzottak a nátriumlámpák, és az Országház egész dunai oldala fényben fürdött. Jézusom, mekkora! – kiáltott fel egy arra járó, és valóban elsőre a gyönyörű épület nagysága nyűgözi le az embert, hiszen a sötét háttér miatt sokkal feltűnőbbek az impozáns méretek.
A negyven főt foglalkoztató magyar vállalkozás, a Lisys Fényrendszer Zrt. szakemberei az új díszkivilágítás műszaki főpróbáját tartották éppen. Közbeszerzési pályázaton nyerték el a munkát, amely nettó négyszáznyolcvanötmillió forintjukba kerül az adófizetőknek. A munkával huszadikáig kell végezniük, akkor lesz a hivatalos átadás. A húsz évvel ezelőtt alapított magyar vállalat a felelős gyakorlatilag a teljes budapesti éjszakáért, hiszen a kivilágított épületek kilencvenöt százalékában szerelte a fényrendszert.
Évente csaknem félmillió ember kíváncsi a magyar Parlamentre, ezeknek legalább fele külföldi. Az Országház gyakorlatilag az ország arca – minden bizonnyal ez a legtöbbet fotózott magyar épület.
Mégis, ha megkérdezünk egy Budapestre látogató turistát, mi tetszett a legjobban a fővárosunkban, a legtöbben a budai esti panorámát említik. Jogos tehát a kérdés, miért késett enynyit a Parlament megvilágítása? A Duna-parti épületek zöme már a múlt század húszas-harmincas éveiben is rendelkezett díszvilágítással, amelyet időről időre megújítottak a kor színvonalának megfelelően. Az Országház is minden világítási korszakban kapott valamilyen fényt (a mostani állapotot a hetvenes években alakították ki), ez azonban a kupola mellett maximum a kőtornyok részleges, illetve az árkádok belső világítását jelentette.
A dunai homlokzat majd évtizede folyó építészeti felújítása, vagyis az állványozás miatt eddig nem volt értelme a teljes kivilágításnak, ám két éve lekerültek az állványok a nyugati homlokzat elől, így nappal teljes pompájában látszik. A napközben fehéren ragyogó épület sötétedés után eddig a dunai panoráma mostohagyermekének tűnt: a kupola megvilágítására szorítkozó visszafogott látványt egyszerűen elnyomta a Budavári Palota tíz évvel ezelőtt megépült, itthon páratlan színvonalú megvilágítása, valamint a Lánchíd, újabban pedig a Szabadság és az Erzsébet híd fényárja.
Érdemes felleltározni azt is, mit kellene éjszaka is láthatóvá tenni Budapesten. Már a rendszerváltoztatás után a főváros vezetése rendeletet alkotott a megvilágítandó budapesti épületekről, hidakról, szobrokról. A lista egyre bővül, jelenleg majdnem háromszáz tételt tartalmaz, de ennek csak mintegy fele van kivilágítva. A Parlament után várhatóan a Margit híd esti fényfüggönye lesz a következő látványosság.
Érdekes kérdés az is, mit emeljen ki az esti kép. Sokan a nappal megszokott látványt szeretnék viszontlátni este is, mások éppen azokat az érdekességeket kívánják kiemelni a világítással, amelyekre világosban kevés figyelem irányul.
Budapesten a díszvilágítások zöme meleg sárga színű nátriumlámpás megoldást alkalmaz, és ez szinte magyar specialitás, hiszen külföldön egyértelműen fehér színű a díszvilágítás.
– Ez annyira igaz, hogy sok lámpatestgyártó nem is szerepeltet repertoárjában nátriumlámpás fényvetőket – mondja Deme László, a Lisys igazgatója.
A fénytechnikai szakember egyébként a budapesti fényár nagy tudora, Budapest díszvilágítása (1989–2009) címmel könyvet is írt a témában. Most különben újra szakaszhatárnál vagyunk, hiszen kezdődik a LED-ek világa, így néhány év múlva a ma korszerűnek tekintett világítás felett is eljár az idő.
– A meleg sárga szín barátságos, romantikus érzületet kelt, szemünk is jobbnak lát sok részletet – folytatja a szakember.
Budapesten érdekes kettősség is megfigyelhető: a Duna mindkét partjának épületeit túlnyomórészt sárga színű világítással láttatják, míg az összes hidat – a Margit hídé is ilyen lesz – fehér színű világítással látták el.
A Parlament új „fényezésének” elvégzésére mindössze két hónapjuk volt a kivitelezőknek, így hét végén és éjszaka is dolgozniuk kellett. Lépcsőzetes kialakítás mellett döntöttek, az épület előtti nyolc oszlopról hat-hat fényvető világítja meg a tornyok Duna felőli oldalát, illetve a homlokzati traktusokat – néha nyolcvanméteres távolságból. A rakpart túloldalán, az időnkénti árvíz sújtotta területen álló oszlopok kialakítása egyedi és különleges, a fényforrások működni fognak akár jeges árban is. A tetőzetre kerülő lámpatestekhez egyedi tartókat konstruáltak, amelyeket a tetőzet lemezelésén átvezetve a padlás gerendázatához erősítettek. A tornyokba, a mellvédekre kerülő lámpatestek tartószerkezeteinek megalkotásánál az volt a vezérelv, hogy minél kevesebb furatra, csavaros rögzítésre legyen szükség.
Magára a homlokzatra viszonylag kevés lámpatestet szereltek fel, az árkádokba szerelt, födémbe süllyesztett lámpatestekkel az oszlopsorok sziluettmegjelenítést kaptak. Az Országház vadonatúj világítását 682 lámpatest alkotja, a beépített teljesítmény majd száz kilowattóra. Ezzel a Parlament épületének díszvilágítási berendezése – a Budavári Palota után – itthon a második legnagyobbnak számít.
Az új világítás szükségességét elsősorban turisztikai okokkal indokolják: az Országház huszadikától kezdve este is egyensúlyt tud tartani a Budavári Palota, a Mátyás-templom és a Halászbástya látványával.