Újra rekordot döntött a svájci frank árfolyama tegnap, és csaknem 253 forintot kellett adni a fizetőeszközért a reggeli órákban. A svájci jegybank beavatkozására a valuta gyengülni kezdett, visszatért a 245-ös szintre, ami annak fényében, hogy a legtöbb devizahiteles 165 körüli árfolyamon adósodott el Magyarországon, még mindig horrorisztikusnak mondható. A befektetők étvágyát a frank iránt a svájci központi pénzintézet azzal próbálta elcsapni, hogy közleményben figyelmeztetett a valuta túlértékeltségére, árfolyamfékező lépésekre utalt, továbbá 0–0,25 százalékra csökkentette kamatcélját az eddigi 0–0,75-ről. – A piacon eluralkodott a pánikhangulat, ez röpítette a magasba tegnap is a svájci frankot. Nem egy konkrét esemény indította el a hullámot, hiszen hónapok, sőt évek óta velünk van mindkét ok, amely a befektetőket a menedékvaluta felé hajtotta, így az euróövezet-beli és az amerikai adósságválság kérdései. Egyik esetben sem tűnik úgy, hogy a helyzet rövidesen megoldódna, tehát a menedékeszközök iránti kereslet fennmaradására lehet számítani – összegezte a Magyar Nemzet kérdésére Balásy Zsolt, a Concorde elemzője.
*
Nemcsak a svájci frankért kapkodtak tegnap a piacokon, az arany ára is rekordszintre nőtt: 1673 dollárt kellett fizetni unciánként. Igen kelendőek voltak a német és az amerikai államkötvények is, amelyeket a befektetők továbbra is biztonságos befektetésként tartanak számon. Arra a kérdésünkre, hogy nem skizofrén-e az a helyzet, hogy az amerikai válságtól való félelmükben a spekulánsok amerikai állampapírba fektetik a pénzüket, Balásy Zsolt megjegyezte: valóban furcsa jelenségről van szó, de „így működik a piac”, a befektetők hisznek a dollárban; ha már menekíteni kell a pénzüket, inkább hazaviszik. A piac szereplői tegnap már szinte haszon nélkül is hajlandók voltak kétéves amerikai állampapírt venni, a 0,31 százalékos hozamra a Portfolio.hu cikke szerint eddig még nem volt példa.
A spanyol és olasz hozamfelár ezzel szemben aggasztó méreteket öltött, elérve azt a szintet, amelynél az írek és a portugálok európai uniós mentőövre szorultak. – A kisebb euróövezeti országok ebből a tartományból önállóan nem voltak képesek visszafordulni. Az olaszokra is óriási terhet ró, hogy miközben tavaly 3,5-4 százalékon álltak a tízéves állampapírok hozamai, most már 6 százaléknál is többet kell fizetniük – mutatott rá a Concorde elemzője. Egyetértett azzal, hogy Olaszország kiterjedt iparának és nagy megtakarításainak köszönhetően jobb helyzetben van Görögországnál, mint mondta, ezért nincs az athéni szinten, 27 százalékon a papírok hozama Rómában. De arra is felhívta a figyelmet, hogy a GDP-arányosan 120 százalékos olasz államadósság azt jelzi, hogy valami nincs rendben a gazdasággal. – Ráadásul ha a befektetők egy országot kockázatosnak ítélnek meg, az „megfelelő” tőkepiaci hangulatban öngerjesztő folyamatot jelent, amelynek a vége akár az államcsőd is lehet – tette hozzá az elemző. Szerinte korábban, amikor bőségesen volt pénz a piacokon, a magas államadósság nem volt fontos szempont, de mára ez megváltozott, most, hogy csökkent a befektetői kedv, egyre jobban látszik, mely országok folytattak fenntarthatatlan gazdaságpolitikát, és mint fogalmazott, „ahogy a víz kezd visszahúzódni, egyre jobban látszik, kik mentek bele fürdőnadrág nélkül”.
Az erős frank miatt az önkormányzatok is megkongatták tegnap a vészharangot. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke egy év haladékot kért a 3 éve felvett hitelek tőketörlesztésének megkezdésére Orbán Viktor miniszterelnöktől. A befektetők erre igen negatívan reagáltak, az igény megfogalmazásából azt a következtetést vonták le, hogy a magyar önkormányzati rendszer egyre kevésbé hajlandó fizetni adósságát, ami hozzájárult ahhoz, hogy féléves csúcsra, 338 bázispontra emelkedett a magyar állam csődkockázatát jelző mutató. Egyes elemzők szerint emiatt hazánknak egy újabb óvatossági hitelkeretet kellene kérnie az IMF-től.
Amennyiben a jelenlegi frankárfolyam huzamosabb ideig fennmarad, elképzelhető, hogy százmilliárdos nagyságrendű forrásokat kell a költségvetésből a hitelesek kimentésére fordítani. A mostani tervek szerint mindössze pár milliárdot költene erre a célra a kormány a jövőben – mutatott rá Török Bálint, a Buda-Cash elemzője, miként hat ki az Egyesült Államok és az eurózóna adósságválsága a magyar gazdaságra. Szerinte amennyiben a mostaninál lényegesen nagyobb felfordulás nem lesz a piacokon, elsősorban a magyar kormányon múlik, hogy teljesül-e a jövő évi hiánycél. – Az utóbbi hónapokban komoly érdeklődés mutatkozott a magyar állampapírok iránt, igaz, jó hozamokat kínáltunk, vagyis jól fizettünk a finanszírozásért. Ahhoz, hogy a kormány tervei ne kerüljenek veszélybe, arra van szükség, hogy továbbra is vegyék az állampapírjainkat – hangsúlyozta Török Bálint.
Egyes vélemények szerint az eurózóna adósságválsága Magyarországra vonatkozóan pozitív következményekkel is járhat. A portugál, spanyol és olasz papírokból a csődveszélytől való félelmükben a befektetők által kivont pénzek egy része ugyanis a feltörekvő piacokon landolhat. Mint látható, a pánik uralta piacon mindenre és az ellenkezőjére is találhatók érvek.
origo.hu
Súlyosan megégett két ember egy budapesti gyógyszergyárban - mutatjuk a megrázó részleteket
